Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 3. szám
HoEo leveléhez több hozzászólnivalóm nincsen, ^ csupán a levélíró mélységesen elszomorító magatartásához lenne még néhány szavam. Van véleményünk, de azt nem merjük nyíltan kimondani,^hanem óvatos opportunizmussal a névtelenség mögé rejtőzünk! közülünk sokakra jellemző! H.E. fél, attól féls ha megtudják nevét, ’^jobbról" beverik a fejét, "balról" pedig — a hazai hatóságoktól -- nem kap többé beutazási engedélyt .... Az ilyen "rugalmasak" mindig úgy nyilatkoznak, ahogy a helyzet és érdekeik megkívánják! "jobboldaliak" közt azoknak bólogatnak, "baloldaliak" közé keveredvén pedig azokkal fújnak egy követ. Ha kell, egyszer idetartozónak vallják magukat, megint máskor ott tesznek hűségnyilatkozatot._ Persze,falapjában véve nekik van igazuk! ezzel a hajlékony "stílussal" föltétlenül többre viszik az életben, mint azok, akik nem hajlandók kompromisszumokra s ki is mondják a véleményüket bátran.• Mint például korunk két óriása! Mindszenty és Szolzsenyicin5 H.E. ellenez minden szélsőséget és egyenlőségi jelet tesz a "szélsőjobb" és "szélsőbal" közé. Ez eddig nagyon helyes, ezzel csak egyet lehet érteni? De nyíltan kiállni már nem mer meggyőződéséért! és ez az, amivel nem szabad egyetérteni? Vonjak le ebből messzemenő következtetéseket? Mert lehet! ez a magatartás — a józangondolkodásu, de némán lapító "Silent Majority" óvatossága — teremtett talajt Magyarországon mindkét szélsőség számára, ■tette lehetővé néhány nagyhangú "rámenős" hatalomrajutását. Hol ilyen, hol olyan színek jegyében. Nagyrészben ennek az attitűdnek köszönhetjük W. március 19.-ét és október 15-öt is, de ^5° április után is másképp alakultak volna a dolgok, ha a társadalom többsége — tisztelet a kevés kivételnek? — nos, mondjuk ki nyíltan! nem gyáva ?--éji is kimondja kertelés nélkül a H.E. leveléhez fűzött megjegyzésében! "gyáva nép vagyunk?" -- s ebben teljesen igaza van, habár én nem általánosítanék? Ugyanakkor azonban, amikor —éji nagyon helyesen elitéli H.E. magatartását, valamit elmulaszt? Neki ismernie kell az emigráció politikai keresztmetszetét s a szabadföldi magyar sajtó alaphangját (nyilván ismerős is mindezekkel?) s éppen ezért csodálkozom, hogy nem igazítja helyre H.E. tévedését? Sőt? Nemhogy nem igazítja helyre, még meg is erősiti azt, imigyen! "Elgondolkoztál-e már azon —, teszi fel a kérdést H.E.-nek a szerkesztői észrevétel utolsó mondatában -- miért a "szélsők" a vezetők nálunk? Talán mert csak azok merik kitátani a szájukat?" Nos, ezt a mondatot nem lett volna szabad leírni? Mert aki egy kicsit is tájékozott az emigráció — nem "vezetői," mert az emigrációban nincsenek "vezetők," csak olyanok vannak, akik másoknál nagyobb részt vállalnak a közös munkából s ezért szükségképpen többet hallani a nevüket ... —, tehát az emigráció ismertebb politikusainak felfogása felől, az nem nevezheti "szélsőnek" például Dálnoki Veress Lajost, Dr. Pogány Andrást, Gereben Istvánt,Kővágó Józsefet, Dr. Varga Lászlót, Béky püspököt, Eszterhás Istvánt, Teleki Bélát, Kovács Imrét, Mészöly Elemért, hogy (helyszűke miatt) másokat ne is említsek? Vagy talán a nemrég elhunyt Dr. Eckhardt Tibor, akit valóban vezetőjének tekintett az emigráció, "szélső" volt ? És Mindszenty József, akire ma az egész magyar emigráció, mint szellemi vezetőjére tekint föl, talán gyanúsítható "szélsőséges" beállítottsággal? Eggyel viszont senki sem vádolható a felsoroltak közül! hogy nem merték vagy nem merik "kitátani", kinyitni a szájukat! A szélsőjobb ellen éppúgy, mint a szélsőbal ellen? 33