Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám

falu megalapítását. Huszonhét családdal kezdődött a vállalkozás. Jelenleg hetvenegy család élvezi a területet. Tulajdonosok vannak Washingtonból, Clevelandból, Pittsburgh és környékéről, még Rhode Islandból is. Nyugdíjasok már úgy építik a házakat, hogy ott végleg le is telepednek. Kitűnő környezet a fiatalok nevelésére és bevezetésükre a magyar életbe. Hasonló vállalkozás másutt is lehetséges-szívesen segít az érdeklődőknek a részleteknél.

ÉRTAVY-BARÁTH JÓZSEF» Sok jó javaslatot hallottunk. A probléma az, hogy innen elmegyünk és továbbra is izolálva dolgozunk—nem tudván a másik munkájáról, eredményeiről. Nincs összkép a magyar munkáról, nincs integráció, igy csak egyes emberek sziszifuszi munkájából létesül valami. Nincs felmérés a munkáról, ezért nincs mesterterv. ^ Mesterterv nélkül nem lehet szisztematikusan, belülről kifelé, célszerű munkát végezni.

Javasol egy felmérést a magyar munkáról, esetleg diákok segítségével. "Ennek a munkának megkezdésére vállalkozott Molnár Ágoston olymódon, hogy vállalta egy ilyen 'workshopnak' a létrehozását-megbeszélni, hogy hogyan lehet ehhez a problémához egyáltalán hozzányúlni. Konferencia- vagy szemináriumszerüen összejöhetünk és a felmérés alapján kidolgozhatunk egy mestertervet.

Jelenleg nem tudjuk felhasználni az állam által felajánlott és félretett pénzt a nemzetiségek részére, mert nem vagyunk felkészülve, nincs meg a mesterterv.

Tekintse az ITT-OTT ezt a felmérő munkát, mely nélkül lépni nem lehet, szívügyének. Vegyük azt is figyelembe, hogy a mestertervben megtalálnánk a feleletet az ITT-OTT anyagi problémáira is.

LUDANYI ANDRAS tanítása folyamán használt egy CMcano cimü könyvet.

A könyv rövid elbeszélések antológiája, mely a mexikói-amerikaiakkal foglalkozik,^ és nagyobb amerikai magazinokból lettek összegyűjtve. Az elbeszéléseken keresztül képet kapunk a mexikói-amerikaiakról, mint ahogy ez a kép a köztudatban élt és él.

Hasonló képet lehetne összeállítani a magyarokról, szintén ilyen elbeszélésekből. Feleletet találnánk arra, hogy honnan ered a "Hunky" elnevezés, hogy hogyan változott a köztudatban éló kép a magyarokról és hogy mennyire nem alkalmazható a mai magyarokra. Ismertető és ugyanakkor korrigáló is lenne az amerikai köztudat felé.

Ha valakit érdekel, kapja fel és vigye tovább a gondolatot. Vállalkozó hijján tegyük meg legalább azt, hogy az ilyen témájú cikkeket, elbeszéléseket küldjük el az ITT-OTT szerkesztőségének.