Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám
tévedek, ha azt állítom, hogy az unitárius hívek túlnyomó nagy többsége a református tanítás szerint, szellemileg hiszi Jézus testét és vérét venni. Még tovább is mehetünk: az unitárius Sarah Flower Adams gyönyörű egyházi énekét, a "Hozzád megyek, Uram, hozzád közel"-t, melyről az unitáriusok azt tartják, hogy vallásuknak legtisztább kifejezése, megtaláljuk a legtöbb protestáns, sót^katolikus énekeskönyvben is. Hasonlóképpen, az unitáriusok nagy élvezettel énekelik a református és lutheránus, sót, néhány esetben a katolikus egyházi énekeket is, S folytathatnám még sokáig a felekezetközi "átvételek” felsorolását. Kétségtelen, hogy ezek az átvételek exisztenciális felületen történnek, nem szkolasztikus teorémák s metafizikai "aitiák" alaoján. Kérdés azonban, szükségesek-e ez utóbbiak a vallásos életben. Dávid Ferenc szerint: nem! (Pedig ó korának egyik legképzettebb teológusa volt.) Ha elvont teológiai érvelés szükséges a valláshoz, Írja, akkor "egyetlen szegény parasztember sem üdvözülhet, mert egész életén át sem tudna egyetlen ilyen elvont érvelést is megérteni." A Názáreti Mester is a teorémák és elvont érvelések ellen látszik szólani,amikor azt mondja: "Ha meg nem tértek és olyanokká nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen sem mentek be a mennyek országába" (Mt. 18:3, Ravasz László fordításában). Talán ide is talál (nemcsak a politikába), hogy "a nép szava -- Isten szava." Amit magyar népünk, millenáris ösztöneivel, a maga hitének kiválasztott, biztosabb alap, mint a tudós, de elméleti alapon gondolkozó teológusé. Jézus itt idézett szavainak azonban két része van: azzal kezdődnek, "Ka meg nem tértek . . .." A megtérés fogalmával kell foglalkoznunk most, mert enélkül "hiábavaló a mi prédikálásunk és hiábavaló a ti hitetek is" (I.Kor. 15*1*0. II George Bemard Shaw-t megkérdezte egyszer valaki, hogy mi a véleménye egy uj vallás alapításáról. így felelt: "Uj vallást alapítani könnyű. Csak feszittesd meg magadat valamelyik pénteken s aztán támadj fel a harmadik napon." Minthogy ismerjük G.B.S. gondolatvilágát, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezzel az elmésséggel ó a megfeszittetés és feltámadás drámai elemeire célzott. Jézus is erre látszik célozni a Jn. 12:32-33-ban: "Ha felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonzok." S hozzáteszi az evangélista: "Ezt pedig azért mondta, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia" (t.i. a kereszten függve emeltetik fel a földről). Ennek az éremnek a másik fele, viszont, az íróasztal mellett kiagyalt vallás, vagy — vallás-ellenes érvelés. Eszembe jut az a vita, melynek során valaki azzal érvelt a "magyar vallás" ellen, hogy amint nincs különbség magyar és cseh, román és szerb között — tudományos szempontból — azonképpen nem lehet "magyar vallásról" sem beszélni. Az Íróasztal mellől ez valóban igy tűnhetik fel. Minél messzebbről nézzük a problémát, annál több hasonlóságot fedezünk fel a föld népei között. Valahogy az a népies bölcsesség jut az eszembe, amely szerint "sötétben minden tehén fekete." Gondolja azonban kritikus barátunk, hogy a bibliai zsidó pátriárkák és próféták azónnal megszűntek volna népükről mint Isten választott népéről beszélni, ha valaki megmagyarázza nekik, hogy -- tudományos szempontból — nincs különbség a zsidók, a filiszteusok, az ámoriták és a többi körülöttük lakó nép között? 15
