Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a film iparban dolgozom. Ott van alkalmam közelről megismerni zsidókat egyénenként, nem mint tömeget. Mi magyarok vagyunk olyan jó emberek, mint akárki más a világon. Mindannyian mint egyének vagyunk tehetségesek—és ez jó. így közösségben is sikeresen tudunk dolgozni, amikor akarunk. Ez az erőnk! Ludányi András rámutatott arra, hogy az egységnek egyénenként kell megmaradnia. Egységbe tömörülni, de megmaradni egyénnek az egységen belül. Hivhatjuk ezt magyar vallásnak, egységnek, akárminek. Egyetlen kiút számunkra, hogy megtanuljuk elfogadni ^testvéreinket —mint ahogy elfogadjuk őket itt ma—függetlenül ideológiai és egyéni véleményüktől. De egyben legyünk egyek abban, hogy magyarok vagyunk, és hogy utódaink, gyermekeink magyarok lesznek, és ha netalán arra kerül a sor, hogy Magyarország megszűnik—mint ahogyan megszűnt Izrael—akkor 500, 1,000 vagy ^,000 év múlva nekünk és leszármazottjainknak kell uj hont alapitani, akkor legyünk képesek arra . . .." SASS MAGDA (Chicago) Ludányi Andrástól kérdezi, hogy van-e adat arról, hogyolyan népek, melyeknek nincsen fizikailag megkülönböztető jellegzetességük és nincs sajátos nemzeti vallásuk, azok mennyire inkább olvadnak be, ill. angolszászosodnak el. Gondol itt pl. az amerikai németekre. SOLTAY MÁRIA (Torontó) Ludányi Andrástól kérdezi, hogy mi a zsidók viszonyulása a "nemzeti" hovatartozásukhoz. Azaz, a zsidók faji vagy vallási élete hogyan kapcsolódik magyarságukhoz»németségükhöz, stb.? Mi a zsidóság és az etnikus csoportok közti kapcsolat? "Az a véleményed neked is, mint Nagy Károly Endrének, hogy minden zsidó először, másodszor és harmadszor is zsidó, és csak akkor valami más is? Például a torontói egyetemen nagyon sok magyarszármazásu zsidó érdeklődik diákprogramjaink iránt. Ezeket te minek tartod, zsidóknak vagy magyaroknak?" TÓTH CSABA: "VIII. Henrik óta Angliának az anglikán egyház nemzeti egyháza. Andrástól szeretném kérdezni, hogy ezzel kapcsolatban csinált-e tanulmányt és ha igen, akkor mit tud mondani róla?" LUDÁNYI ANDRÁS: "Forditott sorrendben válaszolok a kérdésekre. Csabáéra sajnos nem tudok választ adni, mivel az anglikánusokat még nem volt alkalmam tanulmányozni. Soltay Mária kérdése tkp. hogy a zsidóság mennyiben faj, mennyiben nemzetiség és mennyiben vallás? Ezt még a zsidók sem döntötték el_maguk között. A huszas évektől a második világháborúig többen "civilizációnak" képzelték el a zsidóságot. Ekkor a zsinagógákkal ellentétben, ill. a zsinagógákat sok esetben átformálva, "Jewish centerek" jöttek létre, melyek a zsidóság faji, vallási és nemzetiségi szükségleteit egyaránt próbálták szolgálni. Ekkor a "jewishnessen" volt a hangsúly és^ nem a vallást sugalló "judaismon." A második világháború elnyomásaiból kifolyólag jobban összeforrott aztán a zsidóság faji—nemzeti—vallási öndefiniálása. Még a reform zsidók is vallásos népnek mondták magukat ettől kezdve. A második világháború traumatikus élménye úgy hatott az amerikai zsidóságra, hogy a népi és a vallási életüket jobban összekapcsolta. Nemzetiségi eredetüket illetően (portugál, német, orosz, magyar stb.) nehéz meghatározni hűségűket, mert ez inkább az állam és a politikai rendszer kérdése, snem annyira népi hűségűket érinti. Nagy 20
