Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám
Ha 6 úgy érzi, hogy leveled közlése érdemes, akkor úgyis megjelenik a kővetkező számban. Szerintem lehet jó levelet—sőt csípős levelet is—Írni anélkül, hogy durva személyeskedésbe süllyedjen az ember. Mivel a leveled tele van az utóbbival, ebből a számból kimarad. 1. a. Dobos Árpád László, Los Angeles: Leveleidet megkaptuk. Több versed is megérkezett. Sajnos leveleid nem tudjuk közölni, mert sok bennük a druva—sőt rosszindulatú—személyeskedés. A magyar szolidaritást nem lehet sikeresen szolgálni az egymás aláásásával. l.a. Csikós Zoltán, Buffaló: Mindszenty József-el kapcsolatban irt leveled megérkezett. Sok érdekes és tanulságos van benne. Nem -fogjuk elfelejteni és szem előtt tartjuk a következő pár szám szerkesztésében. l.a. Somogyi Ferenc, Medina, Ohio: A Detroiti Magyar U.jság 1973. május 11-iki számában (5-ik oldal) "Néhány Kérdés Tisztázása" c. alatt olvastuk válaszod az ITT-OTT-ban leközölt levélre amely Mindszentyvel foglalkozott (6:2, 20). Sajnálatos, hogy válaszodat nem direkt nekünk küldted, igazán szívesen közöltük volna! Csupán a módszered szomoritott el bennünket. Mint régi olvasója az ITT-OTT-nak, jól tudod, hogy nem kellett volna Közösségünket a nagy nyilvánosság előtt meghurcoltatni. Emlékeztetlek: "A LEKÖZÖLT LEVELEK, CIKKEK, STB. KIZÁRÓLAG ÍRÓIK VÉLEMÉNYÉT FEJEZIK KI." l.a. Imre. Jóska. Matyi, Cleveland és környéke: Bár több levél érkezett hozzánk tőletek—ezek nem fognak napvilágot látni. Ugratni akartok bennünket, hogy közöljünk olyasmit ami több támadásnak teszi ki az ITT-OTT-ot. Ha komolyan akarjátok, hogy közöljünk írásaitokból, ne feledjétek megírni feladó címeteket (címeiteket). Szívesen elnézünk neveitek közlésétől, de csak akkor ha meggyőződtünk, hogy tényleg léteztek és nem csupán egy-két beteg agy torzszüleményei vagytok. l.a. Berecz János, Liberty, N.Y.: Mind a március 28-i, mind az április 18-i levelével küldött Írásait, melyek őszinte, mély magyarérzésről tanúskodnak, __ élvezettel és megértéssel olvastuk. Sajnos azonban azoknak közlésére a beküldött formában és fogalmazásban nem kerülhet sor, átdolgozásuk viszont több időt venne igénybe, mint amennyi a szerkesztőségünknek rendelkezésére áll. Megjegyezzük, hogy a Jabláncy cikket (6:2,12-13) félreértette, miután annak szatíra^ jellegét nem vette észre s komoly cikk gyanánt bírálta; persze az ilyen tévedés nem mindig az olvasó hibája. Az Andreánszky-Érdy vitában (6:1, 35-^5) az utóbbi véleményét múltbeli személyes élményeivel támogatja. Ám ha ilyen esetekkel próbálnánk
