Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám

Szívből kívánjuk, hogy Los Angelesben csak egy szabadságharcos szövetség legyens de ez, amint a fentiekből is mindenki előtt nyilvánvaló, nem csak rajtunk múlik.

A Kaliforniai Szabadságharcos Szövetség Vezetősége KÖNYVEK, FOLYÓIRATOK

LATIN-AMERIKAI MAGYAR ANTOLÓGIA. MAGYAR KÖLTŐK IDEGENBEN (Az Argentínai Magyarbarátok Kiadása, 1971)

Gyönyörködve olvastam a kötet negyvenkét költőjének szebbnélszebb verseit s azzal a megállapítással tettembe a könyvet, hogy egy ilyen sokszinü-virágu, hazai illatú szellemi bokrétfa nem került még eddig asztalomra a külföldi magyar irodalom mezejéről.

Dicséret a könyv érdemes költő-szerkesztőjének, Pinczinger Lajosnak, valamint költőtársainak, akiknek neve ABC-sorrendben igy hangzik t

Arvay Lili, 3arczikay Klára, Bónis László, Bugár Antal, Debreceni Kis László, Egeli Imre, G. Mária, Györke Géza, Iványi Erzsébet, Jászkunsági Imre, Kerecsendi K. Márton, Király Endre, Kiss Bécsi Márton, Kiss Péter, Kohánszky János Jenő, Kolozsváry Kiss István, Kordás Ferenc, Kovács P. Károly, Kuklenyik Judit, Kulcsár Balázs, Lázár Pál, Magasi Artur, Mezei Sándor, Molnár P. So1tán, Padrah Sándor, Pantó Béla, Pinczinger Lajos, Pintér Ferenc, Proszt János, Ravasz Gizella, Réz A., Rozanich István, Segesdy László, Sicilian! Erzsébet, Strausz Tamás, Süllős Lenke, Szabó János, Szalay Tanos József, Ifj. Szilágyi Ferenc, Sombory Mercedes és Dsikó Gyula. Néhány magyar verhet spanyolra fordítotts Nélida M.S„ de Etcheverry.

Az ABC-sorrend, természetesen, nem irodalmi érték-sorrend is egyszersmind# ez utóbbinak a megállapítása a szelektáló kritika feladata. De annyi bizonyos, hogy kevés dilettantizmust és annáltöbb kiforrott költői alkotást találunk a kötetben, sőt van benne néhány olyan meglepően^szép, magas-szintű, őszinte ihlet-szülte, mély érzés- és^gondolatébresztő költemény is, amelynek egyszeri olvasásával nem elégszünk^meg, többször akarjuk átélni.

Meglepő és örvendetes jelenség, hogy a költők valamennyien ragaszkodnak a hagyományos poétikai elvekhez és formákhoz s nem kísérleteznek szkizofréniás abrakadabrákkal, amikkel az ujszerüsködők (aliasí tehetségtelenek) elundoritják az olvasóközönséget a költészettől. (Kulcsár Balázs az "Ars Poetica"-jában remek jellemzéssel korholja az újat s áll ki a régi mellett.)

Nagyon megható a költemények legtöbbjének elégikus hangulata. A hazájától elszakadt, idegenbe, uj életkörülmények közé sodródott, uj életcélt^kereső és nem találó magyarnak a nosztalgikus visszaemlékezése, fájdalmas lemondása, a lenézettség, a másodrendűvé degradáltság tudatának keserű érzése az inspirálója ennek a Dél Keresztje alatt született, sajátságosán magyar lírának.

Mindnyájunk kötete ez, akik idegenbe szakadtunk, azért értjük, értékeljük _és szeretjük* nagy veszteség, hogy csak most ismerkedtünk meg vele.

L.T.T.

40