Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-03-01 / 3. szám
újra a magyarság között találjuk. Volt még egy felszólalás^ amihez senki más nem szólt hozzá, de láthatóan mindenkit gondolkodóba ejtett. A felszólaló abból a gondolatból indult ki,^ hogy as iskolákban ma már eltörölték a kötelező vallás oktatást. Ő, ha nem is mondja hogy a magyar iskolákban vallást oktassanak, de szükséges, hogy erkölcsi oktatás legyen, mert küzdenünk kell mai erkölcs-rontó gondolatokkal szemben és csak akkor tudunk csatát nyerni, csak akkor tudjuk megóvni gyermekeinket a bűnözök világától, ha erkölcsi alátámasztást, erkölcsi oktatást is nyújtunk nekik. Kérdezi --mi a magyar cserkészet hármas egysége? Isten, haza, embertársaink. Ha modernizáljuk, akkor az erkölcs, a hazaszeretet és embertársaink megbecsülése és szeretete. Kérdezi, há iskolák elmulasztják e téren kötelezettségeiket, miért feledkezik meg erről a cserkészet is és a magyar iskolák? Amint értesültünk --összefogásban az erő-- elvénél fogva, a magyar iskolák ezeken az értekezleteken keresztül is kivánnak erősödni, azonkivül jegyzéket készitenek magyar származású tanerőinkről, akár milyen fokozaton tanitanak. Kedves Olvasók, ne hagyjátok magukra azt a pár vezetőt, ne hagyjátok hogy eredménytelenül kiáltsák a világba hivó jelüketí Közöttünk, köztetek is sok a tanerő, közöljétek, ki, hol és mit tanit. írjátok meg azt is, hogy városotokban van-e magyar nyelvű tanitás (vannak-e magyarok, hányán vannak körülbelül). Legyen mindenki magyarságunk élesztője. Ki ahol tudja, ki akivel beszélj ki ahol látja, hogy elhanyagolják a gyermekeknél a magyar nyelv tanítását, magyarul irni-olvasást, határozott hangon- figyelmeztesse, bár baráti formán, a szülőket kötelességükre. Figyelmeztesse, hogy ez nemcsak kötelesség, de elhanyagolása esetén mulasztás a gyermekekkel szemben, ha gyermekkorukban elmulasztják a magyar nyelv gyakorlását, használatát; mert egy második nyelv kincset érhet, a gyermek boldo - gulását segítheti elő. A legszebb öröksége a gyermeknek, ha anyja nyelvét megtanulja, s ha ezzel magyarságunkat erősitiS Nagy Rozália; KI A JO MAGYAR? KI A JÓ PATRIÓTA? Minden logikusan gondolkodó ember tisztában van ^zzal, hogy nincsen tökéletes ember ezen a földön. Minden józan gondolkodású ember igyekszik nap, mint n^p tökéletesíteni ön-önmagát, beismeri az ön-önhibáját, s igyekszik kiküszöbölni azokat ajövőben. A tökéletes ut felé haladó jó indulatu ember elismeri és tisztában van — az egyéni sajátosságának a pozitiv és negativ tulajdonságaival. A reálisan gondolkodó ember fel tudja mérni a nemzeti sajátosságának az értékes és kimagasló tulajdonságait, s ugyanakkor tisztában van a negativ tulajdonságaival is. Az én nézetem szerint "EGY JÓ MAGYAR, EGY^JÓ PATRIÓTA," az, aki; 1. A munka helyén, munkáján keresztül, példásan jár elő. 2. Egy jó magyarnak, a magán életében is példás magatartása van. Abban az esetben, ha családja van, szereti és becsüli a családját, s tiszteletben tartja, s követi a családjával együtt a vallását, a val
