Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-10-01 / 8-9. szám

Ellenben a gyakorlat azt mutat ,ia, hogy a személyi ellentétek publiká­lása nincsen jó hatással a "páciensekre." Laci analógiája ugyanis annyiban sántít, hogy a pszichoanalizisben a beteg egy^semleges e­­gyénnek, orvosának mondja el azt, ami terheli, nem pedig valódi vagy vélt ellenségeinek# még a csoportos analizis is zártkörű, nemnyilva­­noso Az olyan nyilvános analizis, amiben az egyik üt s a másik^visz­­szavág, könnyen egyszerű veszekedéssé fajulhat, aminek semminemű jó^ hatása nem lehet. Különösen veszélyes ez olyan esetben, amikor a kö­zönség, mély itt—a szerkesztővel együtt—az orvos szerepét kellene, hogy betöltse, nem képes megtartani semlegességét, s maga is^vagy az egyik, vagy a másik oldalon belekeveredik a pártharcba. Az ilyen vi­ták esetében tartjuk magunkat múltkori Ígéretünkhöz—és szigorúan pi­­rosceruzázunk, a sajtószabadság megsértése nélkül. Mindemellett óvakodjunk a túlzott érzékenykedéstől. Az ITT-OTT- ban nem kerülhetünk el minden személyhez szóló kritikát,^hisz nemcsak elvont dolgokkal foglalkozunk, hanem főleg magyar, emberi létkérdé­sekkel, melyekben emberekről, csoportokról és egyénekről is elkerül­hetetlenül esik szó. Ha nem esne, akkor a lap nem tenne eleget a kö­telességének, s nem volna értelme további kiadásának sem. A két vég­let között megtalálni a helyes utat—ez a szerkesztők feladata.^ Nem könnyű feladat, és sajnos nem is lehet mindig, mindenki tetszését meg­nyerniük. Kérjük Közösségünk megértését—és épitő bírálatát! --éji/ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Dr. Csikós Zoltán, Buffalo • Semmi kifogása nincsen senkinek az ellen, ha valaki jó katolikus. Az ellen sem, ha félreérti a "magyar vallás" gondolatát s vitába száll képviselőivel. A3 is igaz, hogy vannak, a - kik meggondolatlanul nyúlnak a kérdéshez. Am, mint magad is irod, "a témának az irói nem mind mennek szélsőségekbe." Te mégis mintha min­degyiket támadnád versedben. Még ez sem volna baj, ha támadásod nem volna kioktató, lekezelő és főleg bántó* "ködös agyatok,"^"lepisz­­koltok Ti mindent"—mondd, nem sérti költői érzékedet, Ízlésedet, 1- lyeneket jámbuszokba szedni? Versedet éppen nem abban a szellemben írtad, amit hirdetni vélsz* a jézusi szeretet szellemében. —éji "Buffalo! Magyar"t "Mindég gyűlöltem a személyeskedést," irod. De egyébként értékes "eszmefuttatásodban" mégis a személyeskedésnél kötsz ki* az illető "süllyesztőbe való," csak annak köszönheti szereplé­sét, "hogy értékes emberek válaszolnak neki," nem illeti meg az "y", a doktori címet bitorolja, stb. Nos, igaz, hogy aki "a porondra lép, az támadásoknak is kiteszi magát." De az ilyen zsánerű, személyeske­dést mindig el lehet kerülni. —éj'l Dr. Bankó Zn'i tán „ Mnnohon* Okt. 12.-i felháborodott levele stilusa miatt nem érdemel kommentárt. Tollas ellen irt hosszú tirádája (az ITT-OTTban kb. 10 oldalt^tenne ki) elutasításáért szpmé'l.ypspn válla­lom a felelősséget. Továbbra is tartom magamat a ^‘levelemben Írottak­hoz • a közlése nem javitana az emigráció helyzetén, a személyes vi­tának pedig se vége, se hossza nem volna, ha közölnénk. "Demagóg, meglehetősen primitiv stílusban irt" cikkemben nem Tol­last védtem, ezt Ön nagyon jól tudja. Az. a TI ene a 'l ka'lmazott módszert támadtam csünén. Egyébként teljesen igazolja álláspontomat azzal, hogy azt írja, a bíróság előtt .kijelentette, "a Fekete Könyvben egy 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom