Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 7. szám
eredményez. Ha ez igy van, akkor fontolóra kellene venni, hogy ez a kétszeres munka valóban szükséges-e? Akik a kérdés technikai háttere után érdeklődnek, megfelelő anyagot találnak a Jnurna1 of Typographic Research c. folyóiratban, és a Penrose Annual évkönyvben. Kisérleti'leg bebizonyított tény, hogy az olvashatóságra semminemű előnyt nem jelent a jobboldali margó kiegyenesitése, igy azt csak a régi nyomdai eljárások idejéből fennmaradt^ konvenciónak kell tekintenünk. Igen sok, komoly és színvonalas kivitelű nyomtatvány készül ma már egyenetlen jobboldali margóval, mert ez a forma technikailag a legegyszerűbben állítható elő a modern offset nyomással és irógépi (hideg) szedéssel. Amig^lapunk "házilag" készül, rengeteg munkát takarítana me§ a jobboldali margó kiegyenesitésének elhagyása. Amikor pedig, reméljük rövidesen, a lapot már hivatásos kezek készitik, a nemegyenes margó költségmegtakarítást jelent. Az igy felszabadult erőforrásokat más, fontosabb területen lehet hasznosítani. Seaforth, Ausztrália Halász István Kedves Istváns Megál'lapitásod helyes} a sorok kiegyenesitésének kizárólag esztétikai jelentősége van. Javaslatodat megszívleltük, s mint látod, e számot már egyenesen stencilre "szedtem." A fáradságmegtakarításon kivíi'l talán még fontosabb előnye javaslatodnak az, hogy igy csökkenni fog a "holt idő," mely az anyag kézhezvételétől a megjelenésig eltelik. Reméljük, barátaink megértik e módosításnak helyességét és szükségességét. —éji ITT-OTTnak: Kedves ITT-OTTS Még csak néhány számot hozott a posta, de máris úgy érzem, nagy veszteség lenne számomra, ha csak egy is elmarad na. Köszönöm tavaly októberi levelem megjelentetését, bár egyáltalán nem azzal a szándékkal Írtam. Ne vegyék szerénytelenségnek, hogy első levelemben máris néhány észrevétellel szeretnék előhozakodni (nem bírálni akarok, hanem segite ni, másrészt lehet, hogy nyílt kapukat döngetek). Tekintve, hogy az ITT-OTT, nagyon helyesen, nem csak amerikás magyarokhoz szól, hanem általában szétszórtsági magyarokhoz, minden eszközzel törekedni kellene a magyar nyelvhelyességre, és főleg az amerikai ^nyelvi hatás kiküszöbölésére. (Az utóbbi számokat végigböngészve egyébként egyértelmű javulás észlelhető.) Többet kellene foglalkozni az idegenben született fiatalság problémáival, nevelésével. Meg kell tartanunk a fiatalokat magyarnak, nyelvükben, kultúrájukban, amellett, hogy egyben jó amerikai, svéd stb. állampolgárok is legyenek. Most és a jövőben is talán éppen ez lenne a legfontosabb feladatunk. Az ITT-OTT nagyon sokat segíthetne a szülők és illetékesek felelősségérzetének felkeltésében, a tettek viszont nem az ITT-OTTra, hanem mindannyiunkra, magyarokra várnak. Tenni kell valamit, mert különben eljöhet az idő, hogy az ITT-OTT és más magyar lapok észrevétlenül átváltoznak a magyarul még- ugy-ahogy tudó nyugdíjasok fórumává, és az ITT-OTTot magyar helyett angol, német spanyol stb. nyelven kell kiadni, hogy az idegenben született "magyarok" is megértsék, ha egyáltalán érdekli őket. Másrészt főleg a fiatalság köréből kellene gyarapítani az ITT-OTT és más magyar lapok olva sótáborát, mert meg kell értetnünk velük a magyarság problémáit, mégpedig józanul, tárgyilagosan. Lehet, hogy rosszul 'látom a dolgokat, ^mentségemre legyen, hogy "uj fiú" vagyok. Ennek ellenére szerény képességemhez és viszonylag 31
