Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-05-01 / 5. szám

Érdy Miklós;

RÉGI MAGYAR VARÁZS-SZÖVEGEK KERESZTÉNY KÖNTÖSBEN

Néhány 1970 óta megjelent magyarországi közlemény az ómagyar kultúra és hiedelemvilág uj forrását tárta fel. A nép ajkán még élő imádságformák ezek, melyeket templomban tilos volt imádkozni korai keresztény köntösük ellenére, mivel régi magyar varázsformulákat, motívumokat rejtettek. Fettich Nándor röviddel halála előtt megjelent cikkében (Ethnographia 82 #1, 4^+-69 /1971/) osztályozza és ismerteti saját és mások gyűjtését, 140 ilyen szöveget, melyekből többet bemutat. Erdélyi Zsuzsannától már korábban megjelent egy hasonló jellegű gyűjtemény 32 imával (Uj_ írás, 1970 szept.). Az Ember s a Vigília is foglalkozott velük.

Fettich az ilyen ómagyar imák keletkezését a 11-12. századra teszi, melyek azóta a nép ajkán éltek, nagyanyákról unokákra vándorolva. Egy-egy alaptípus számos változatban, kisebb-nagyobb változtatásokkal ismert. Az alábbi imaszöveget Fettich vasmegyei gyűjtéséből választottam ki (LXVIII és LXXXII), mely jól tükrözi az ismert motívumokat;

Fehér rózsa Mária Gyönggyel gyökerezik,

Arannyal virágzik.

Én lefekszem én ágyamba, ügy mint testi koporsómba.

A mi házunk négyszögletes Négy szép angyal őrizkedik Angylok őrizzetek Keresztek forogjatok Égen menő szép madár De nem madár szárnyas angyal Szárnya alatt szent oltár Szent oltáron igaz hit Igaz hited Boldogasszony.

Hadd aluggyam Boldogasszony ágyába Ábrahám kebelébe.

Föld szülte világát Világ szülte Szent Annát Szent Anna szülte Máriát Mária szülte Szent Fiát,

A világ megváltóját.

Kinézek a napkeletnek Ott látok egy szép templomot Kívül aranyos, belül irgalmas Ott látom Krisztus Urunkat Térdig vérbe, könyökig könnybe Hét csepp vére lecseppent Az angyalok fölszedték Áriába fölvitték Krisztus elejbe letették Jézus Krisztus azt mondta:

Aki ezt a szép imádságot elmondja Nem szenved a purgatoriumba.

7