Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1970-10-01 / 1-2. szám

mindenkor megbecsülendő örökségül. Ha bizonyos egyének, korok és társadalmak minden nemességet, származást, ősök tiszteletét és hagyományt idejétmúltnak, felesle­gesnek tartanak is, ebben igazuk nincsen. Különösen nincsen ak­­kor,ha az ősök tiszteletét, a származást nem a mai kor helytelen, gyakran célzatosan félremagyarázott, felfogása szerint értelmezik. Korunk igyekszik szivetekből a hitnek, kegyeletnek, a múlt tiszte­letének oltárait szétrombolni, sigyekszik szivetekből minden tra­díciót, szép emléket kiirtani. E kis Írásommal utat akarok mutatni utódainknak, mielőtt a dzsungel benövi magyarságunkat, emberségünket. Az emberi becsület, tisztesség ott kezdődik, aho'1 az ember meg­becsüli szüleit, nagyszüleit, valamennyi ősét. Különösen nagy je­lentősége van ennek azok számára, akik az ó-hazától elsodorva, egy uj-hazában élnek. Számukra az ősök jelentik a régi hazát is, s a kapcsolatot annak népével, dicsőséges történelmével, ragyogó kultúrájával, az emberiség egyetemes ügyének szolgálatában elért teljesítményeivel együtt. Okét és utódaikat az otthon pihenő ősök emléke, a családi hagyományok megőrzése, köti örökre a ma­gyar hazához. Nemességünket évszázadokkal ezelőtti kor szokásainak megfele­lően, magyar Hazánknak tett önfeláldozó, hü szolgálatért kapták őseink. Az adományozás óta eltelt több évszázad alatt családunk tagjai mindenkor igyekeztek becsületben és hazaszeretetben, őse­inkhez méltók maradni. Nemesi származásunk tanítson titeket is magyar Hazánk földjének, fajtánknak, sírig tartó szeretetére és áldozatos, hiv szolgálatára. Az ősök tisztelete azonban isteni parancs is. A világ összes vallásainak egyik lényeges követelménye az ősök tisztelete. Min­den, az Isten teremtési rendjében gyökerező tekintély tisztelete kötelező. Mikor őseinket tiszteljük, Isten előtt hajiunk meg. Az ősöket tisztelni! vallás és erkölcs. Az erkölcsi felfogás, a jellem, az életgyakorlat minden emberben a megismert és elfogadott igazságok szerint alakul ki. Minden szép és jó emberi tulajdon­ság! szeretet, önzetlenség, hűség, lelki nemesség, az Ur Jézus Krisztus evangéliumának ismeretéből és elfogadásából következik. Benne formálódott ki a "Tökéletes Ember." Viszont a vallásnak, az evangéliumnak nem ismerése, elvetése csak durvaságot, erősza­kot, békétlenséget, önzést, könnyeket és bűnt eredményez. A gyakorlatban az erkölcs jelenti: a mindenkori kötelesség­vállalást 5 jó példa mutatást; az igazságnak, méltányosságnak el­ismerését; a testi jóval, kényelemmel, ösztönnel való szembenál­lást; a munka, áldozatok tudatos vállalását, s mindezek által a mindenkori függetlenséget a világgal szemben. "Az erkölcs az ég­nek a földdel, az embernek az örök világrenddel való összhangja." Az erkölcs gyökere a vallás. Ahol az ősök tisztelete kivész, ott a gyökér, a vallás pusztul. Ott a szülők nem tanították gyer­mekeiket, s ezzel Isten parancsait szegték meg. Ragaszkodni kell az erkölcsi tanításokhoz! "Tiszteld atyádat és anyádat." "Hall­játok meg atyátok tanítását." "ürizd meg fiam atyád parancsolat­ját és anyád tanítását el ne hagyd." "Emlékezzél meg az ősidők­ről." A ^nemesség kiváltságos kötelezettség és hü szolgálat Isten. Haza és embertársaink iránt. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom