Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1971-09-01 / 11. szám
impotenciába került a szimbólum. A deportáláshoz közvetve Nixon elnök is hozzájárult. Elődjeit követve azon iparkodott, hogy "normalizálódjanak" a kapcsolatok 5 Vagyis, hogy jobban defineálódjanak a hatalmi szférák. Nem szereti a bizonytalant—elég van a bizonytalanságból az Egyesült Államokon belül is! Tehát megengedte, hogy a Budapest-i követségen puhitsák, letörjék az Óreg akaratát. König kardinálist mindig nyi'lt kapuk fogadták a követségen. König sokáig volt a közbenjáró. Osztrák és katolikus szemmel nem látta az Öreg elszánt csökönyösségének az értelmét, nem tudta felfogni népéhez való ragaszkodását. König az Egyház türelmével évek óta puhitja Mindszentyt--hasztalan! Es végre . . . mégis eredmény koronázza sok^igyekezetét. Bár nem puhitó munkája gyümölcse volt, Mindszentyt mégis sikerült megfosztani küldetésétől, népe szolgálatától. A siker^az Egyház győzelme volt. Az ultimátumot két olasz főpap vitte, Pál pápától tolmácsolva a "szent szék" akaratát« "Az Anyaszentegyház Nyugaton talált számodra munkát5" Az Egyház szintén "normalizá'lni" akarja kapcsolatait! Egyházi érdek, nagyhatalmi érdek—összefogtak egy szilárd, akaratos öreg magyar ellen. Tizennéhány év heves harca után győztek az Egyház és a nagyhatalmak, egy öreg, megtört magyart végre deportáltak, a magyar ellenállás, kitartás szimbólumát végre emigrációba kényszeritették. Ez az egyházi és nagyhatalmi koalició csak azzal nem számolt, hogy a népnek szeme van—magyar szeme! Átlát az egészen« tudja, mire megy a játék. Elszánt akaratát Mindszenty is a népből meritette. A népnek ez az elszánt akarata pedig biztositja a magyar örökkévalóságot—a nagyhatalmak és az Egyház dacára. Egy (volt de kiábrándult katolikus) magyar Homonnay O.J.: OKTÓBERI GONDOLATOK . . . Október hava igen alkalmas lelkigyakorlatok megtartására. A borongós, borús napok amugyis lelassítják az embert, meggondoltabb, megfontoltabb ezekben a napokban. Az időváltozás nemcsak a lélekre hat ki, de itt-ott a test is megsajog azokon a helyeken ahol a bőrt, a csontot szilánk vagy golyó érte valamikor, dicső történelmi magyar események idején. Testi és lelki sajgások között gyötrődve lesz úrrá az a gondolat, vajon mi maradt meg mindazokból a dicső napokból 15 év elmúltával^a beheggedtnek látszó, de sajgón figyelmeztető sebeket okozó eseményekből. A lelkek mélyén is felsajognak a sebek, melyeket egy vérbefojtott szabadságtörekvés szomorú valósága, a künynyen-feledés és az érdektelenség okozott. Mérleget nem érdemes csinálni, mert nincs^mit mérni vele. Tizenöt év elmúltával nem maradt más a dicső napokból mint ITT-OTT egy szikra a rettentő sötétségben, melyet a jólét-szülte, könnyű feledés okozott. Nagyon kevesekben maradt vissza a hit. Sokan beszélnek ma uj magyar vallásról, uj magyar hitről, de mindenki agyában előszöris sámánok, igricek, táltosok, fehér ló és miegyebek jelennek meg, mert ezek a fecsegők kizárólag 21
