Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1971-03-01 / 5-6. szám
"A fasiszták szavakkal elitélték a nagytőkés rendszert, ez^azonban csak demagógia. Célja, hogy a munkástömegek "bizalmába férkőzzön és megbénítsa a forradalmi /kommunista/ munkásmozgalmakat. Valóságban a parlamenti rendszernek, a politikai szabadságjogok és általában a legelemibb és legszentebb emberi jogoknak lábbal tiprásával valósították meg célkitűzéseiket." (Az idézetek helytállósága felett nem akarok itt vitatkozni, legfeljebb arra mutatok rá, hogy mindaz, amit a jellemzés szerint a "fasizmus lábbal tiport" hasonló sorsban részesül ma is az un. "népidemokratikus"rendszerekben. A diktatórikus formáért sem kell a szomszédba menniük.) A továbbiakban a könyv mint a fasizmus jellemző eszközeit a nacionalizmus, sovinizmus és a fajgyűlölet szitását sorolja fel. Mint fasiszta vezetőket különösen kiemeli Mussolinit és Hitlert, de többek között felsorolja Francót (Spanyolország),Salazárt (Portugália) és Szálasit (Magyarország). Eddig a könyv. Tény, hogy Mussolini és Hitler országaikban nemzetiszocialista rendszert valósítottak meg. A többi felsorolt közül (összehasonlít® szempontjából) Szálasi a magyar nemzetiszocialista ideológia (amit "hungarizmusnak" nevezett) megalkotója. Különben a szocialista jelleg a fasizmuson és a német nemzetiszocializmuson kivül a hungarizmusban jutott a leghatározottabb formában kifejezésre. Mussolini 21 évig (1921-^3)» Hitler 12 évig (1933-^5) vezette országát. Szálasi ideológiája nem vált gyakorlattá, csupán Írásban (at Ut és cél c. munkájában) maradt fenn. A világháború utolsó szakaszában, amikor az ország élére állt, nem lehetett gondolni mélyreható tervek megvalósítására. A hungarizmus legfeljebb egyes rendelkezések szellemében és külsőségekben juthatott, nem egyszer eltorzítva, kifejezésre. A három említett rendszer (fasizmus, német nemzetiszocializmus és hungarizmus) azt kivéve, hogy nemzeti és lényegükben szocialista alapon álltak, lényegesen különbözik egymástól. Ez egyrészt következik abból, hogy mindegyik a maga népének sajátos problémáit kívánta saját terve szerint megoldani, másrészt mindegyiknek voltak olyan egyéni elgondolásai is, ami terveivel összefüggött. így például a gyakran emlegetett faji kérdésben: Mussolini egyáltalán nem hangsúlyozta ki, Hitler túlzásba vitte, Szálasi mint fajt, kizárólag a zsidóságot akarta az ország elhagyására kényszeríteni. A nacionalizmussal kapcsolatban: Mussolini és Hitler a nemzeti öntudatot szükségesnek látta a sovinizmusba átmenő méretekig emelni, Szálasi ellenkezőleg, kifejezetten elitélte a sovinizmust. A vallás tekintetében: Mussolini—először Olaszország történetében—konkor - dátumot kötött a Vatikánnal, Hitler, szemben a keresztény vallásokkal helyeselte és támogatta egy" uj, germán vallás alapítását és terjesztését (az uj vallás hívei"istenhivőknek" nevezték magukat). Szálasi alapvető követelménynek tekintette, hogy mindenki, az országon belül, valamelyik felekezetliez tartozónak vallja magát. Az egyházaktól csak azt kívánta, hogy azok a politikába ne avatkozzanak. Az imperialisztikus törekvés más-más indokolással mutatkozott Mussolininál és Hitlernél, viszont Szálasi--rendszerének vonzóerejében bízva—csupán az^1918-ban elszakadt népcsoportokat akarta népszavazással a magyarsággal egy birodalomba összefogni. Itt csakhárom nemzetiszocialista rendszer,vagy mondjuk ideológia különbségeire mutattam rá. Az, hogy valamennyi a "fasiszta" elnevezésben egy kalap alá került nem azért volt, amit a kommunisták mint indokot^felhoznak, hanem kizárólag azért, mert egy közös, a kommunisták és szociáldemokraták szemében megbocsáthatatlan bűnük volt: 35
