Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-02-01 / 3. szám
sikerül-- ami a legvalószinüb'D-- akkor a gyerek beolvad letelepedési hazájában és elvesziti magyarságát. Tehát a szétszórt-sági egyén a magyarságát úgy látja mint egy kulturális, nyelvi és érzelmi pluszt amit szüleitől örökölt, és ami amerikai (délamerkikai, ausztrál, stb) létét színesebbé, értelmesebbé és szebbé teszi. Ö nem kell szétválassza amerikai és magyar létét. Azért nem találja a megkülönböztetést fontosnak, mert a magyarságát nem köti egy földrajzi tájhoz, egy volt államformához és egy volt társadalmi rendszerhez. A szétszórtsági magyar nincs a múlt, nincs a mai Magyarországhoz kötve— csak az örök Magyarsághoz. így a szétszórtsági magyar, ha kérdezik, mi a nemzetisége, nem kell tétovázzon; azt mondja, amerikai, délamerikai, vagy ausztrál. De ezzel csak annyit mondott, hogy az illető állam politikaigazdasági-társadalmi rendjéhez tartozik. A szétszórtsági magyarnak akkor miből áll a magyarsága? HITÉBŐL!! Higyjétek el, a magyarságba beleszületni könnyebb, mint a magyarságot tudatosan választani, vagy magyarnak megmaradni. Es ez az egyik legfontosabb megkülönböztető jellegzetessége a szétszórtsági magyarnak— ő tudatosan választja magyarságát. Minden fiatal külföldi magyar életében eljön .az az idő, amikor döntenie kell, magyar marad-e avagy beolvad az amerikai életbe, minden vonatkozásban. A nagy kérdés előttünk tehát ez; hogyan tudjuk fiataljainkat úgy nevelni, hogy amikor választanak, úgy döntsenek, hogy ők magyarok és hogy higyjék, hogy magyarnak megmaradni érdemes. Szerintem erre a kérdésre részben intézményeinkben, szervezeteinkben van a válasz! De nem a jelen intézményeink és szervezeteink jellegében. Sajnos legtöbb.intézményünk és szervezetünk emigráns értékrendszert szolgál-- s emiatt nem felelnek meg a szétszórtsági magyarság szükségleteinek. A szétszórtsági intézmények és szervezetek a jelent és a jövőt kell szolgálják, nem pedig a múltat. Azaz, nem szabad, hogy akadályozzák népünk beilleszkedését az amerikai életbe. Ellenkezőleg; serkentőleg kell hatniuk, hogy magyarjaink közül minél többen, minél fontosabb poziciót foglaljanak el az amerikai politikai, gazdasági és társadalmi komplexumban, amig hit ben és szellemben magyarok maradnak. De ezt csak akkor tudják sikeresen elérni, ha drasztikusan át alakulnák. Emigráns jellegüket le kell váltsák szétszórtságival. Hogy konkrét példával éljek; vizsgáljuk csak meg a létező intézményeink közül egyet-kettőt, hogy az átalakulás szükségességét tisztábban lássuk. Vegyük példaként templomainkat, politikai sz_ervezeteinket és. létező magyar iskoláinkat. .......V Előre bocsájtom,^ hogy én az emigrációs szervezeteink, intézményeink tragédiáját abban látom, hogy részletekben adnak választ problémáinkra. Nem tudnak a magyarságért "integrálisán" küzdeni. Egyik csak a politikára fekteti a hangsúlyt, a másik csak a vallásra, a harmadik pedig csupán a gyermeknevelésre. Ezek a részletmegoldások azt eredményezik, hogy rengeteg szervezetünk van, rengeteg szétforgácsolt erőnk, és rengeteg alkalmunk a veszekedésre. De térjünk a konkrét példákra . Kezdjük a vizsgálatot politikai szervezeteinkkel, mivel ezek 6
