Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1969-12-01 / 2. szám

; f Fagyos havon síkos ut ■■ ■ '' Visz a meredekre. . "Rajta, bádor székelek!" , '/ Kiabál a kisöreg S köztük forog egyre. Hull a golyó, dűl a nép... "Vorwärts, 'aki bátrabb!" -­­Egyik székely tudja jól, Mi a dolga s odaszól Vén tábornokának: "Mennyen innét, Bém apó, - oa.>-v Ej, be nem tud rendet! v-Kee helyőnkbe lói százat, De hol veszünk mi másat, Ha lelövik kendet?!" Zempléni Árpád HOVÁ, MEDDIG AZ ŰRBEN, HOMO SAPIENS? Nemrégiben egy újságcikk- arról adott hírt, hogy Dr. Eugene Shoemaker, az Apolló-program asztrogeológusa lemond a megbízatásá­ról, mert az US ürlátványosságokat rendez a naprendszer tudományos felderítése helyett. Ha az ember a holdi misszióját sem tudja kellőképen kiaknázni,— mondja a fö-asztrrógeológus,--„nincs semmi értelme annak, hogy a Marsra küldjünk expedíciót. Az Apolló 11 mérnökei csak azzal törődtek,_ hogy az Ember rátegye lábát a Holdra, de Keil. A. Armstrong és Edwin E. Aldrin nem rendelkeztek elegendő tudományos felszereléssel egy tudományos kutatás kivite­lezésére , --mond ja a geológus,-- mert a tudományos.szempontokat-az évekkel előbb készült tervhez csak utólag foltozták hozzá. Amit az expedíció tudományos szempontból végzett, azt, az o nézete sze­rint,—egy geofizikai felszereléssel ellátott, ember nélküli űr­rakéta* tizedrésznyi költséggel, jobban e 1-végezte.,y.oIna. S miután - a ^Mars-program . expedíciója, a tervek szerint, szintén nem a tudo­mányos szempontokra, hanem ' inkább az ürparádéra helyezi a hang­súlyt, Shoemaker főgeológus a megbízatásáról, az Apolló I3 misz­­sziója után lemond. Dr. Shoemaker állásfoglalása tudományos szempontból nézve, le­het helyes. De a világ nem csak tudósokból áll, hanem laikus adó­fizetőkből is, akik a programot finanszírozzák s akik mégis sze­retnek a pénzükért legalább egy kis "látványosságot" kapni cseré­be, mert hiszen mit ért az egyszerű földi ember a kövek, kavicsok, talajrétegek geológiai elemzéséhez s az azokból levont következte­tésekhez. Hogy a Hold úgy keletkezett-e, hogy ab ovo kiszakadt a még meg nem szilárdult Föld tömegéből, vagy önálló égitestként te­remtődött! hogy valamikor, billió évekkel ezelőtt, egy mérhetetle­nül nagy, örvénylő, forgó, pergő anyatest pukkant, durrant dara­bokra s a világűrbe lökte a mai plánétákat a mai Naprendszerben,— ez igazán másodrangu kérdés az egyszerű földi halandó szempontjá­ból. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom