Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 10. szám
csak ezért is kár teret adni neki. A tömegszenvedélyek olyanféle kirobbanására s elvadulására nyújthat ugyanis alkalmat, amilyenre a labdarúgópályák közönségét ingerli egy-két ország, sót városrész eredetileg ártatlan vetélkedése. Haladása utján az emberi agy a bolygók meghódításának módozatain munkál. Szégyenletes, hogy ebben a korban ilyen ásatag elmetünetekre, hajdani eszmék ilyen torzulataira kell szót pazarolnunk. Nem volt idegen jó ideig tőlem sem ez a felfogás. A társadalmi kérdések fontosságát aszerint mértem, hogy azok anyagilag hány embert nyomorítanak meg, ha megoldatlanok! azaz hányat boldogítanak a megoldásukkal. A NEMZETI LET KÉRDÉSÉIT OLYAN ÜRES SZÓCSATAROZASOKKAL AZONOSÍTOTTAM—pinceszereken és paszitákon beszeszelt nagybácsik emlitett kuruckodásának, iskolai ünnepélyek bombasztjainak emlékével fülemben—AMELYEKNEK SEMMI KÖZÜK A VALÓSÁGHOZ. # Maga a valóság riasztott rá tévedésemre. Ha a társadalmi kérdések fontosságát ugyanis változatlanul aszerint mérjük, hogy megoldatlanságuk miatt az emberek milyen tömegei kerülnek anyagilag is emberhez méltatlan helyzetbe, századunk égető bajai közt A VILÁG NEM EGY HELYÉN A NEMZETI KÉRDÉS NYOMUL FÖL. S A VELE EGY-GYGKERÜ NEMZETISÉGI KÉRDÉS. Hogy ember ne zsákmányolhasson ki embert pusztán a társadalmi hatalmánál fogva? ennek megvannak a gyógymódjai! mindaz, amit a szocializmus kidolgozott. S HA EMBEREK AZÉRT ZSÁKMÁNYOLNAK KI S NYOMORÍTANAK MEG EMBEREKET, megtetézve mintegy az osztályhelyzetük okozta szenvedést, MERT AZ UTÓBBIAK az arcszinük, a vallásuk, AZ ANYANYELVŰK FOLYTÁN IS KEDVEZŐTLENEBB ÁLLAPOTÚAK? Milliókkal és milliókkal mérhetők azok a dolgozó ^tömegek, melyeknek tagjai egy életen át azért keresnek az átlagnál is kevesebbet, azért nem élhetnek meghitt környezetükben, gyermekeiket azért nem nevelhetik kivánságuk szerint, hivatalokban s a törvény e'lótt azért szenvednek hátrányt, sót megaláztatást, mert besorolhatók a fenti osztályzás valamelyikébe s ezért valamiféle hatalom külön is elnyomja őket, visszaél a védte'lenségükkel. AKI TEHÁT E KIÁLTÓ GAZDASÁGI TÉNYEK KÖZEPETTE A NEMZETI— SZÜKEBBEN A NEMZETISÉGI—KÉRDÉST akár.holmi grammatikusi szóviadalnak, akár veszélyes, de ÜRES DEMAGÓGIÁNAK NÉZI és a rossz iskolamesterek, a romantikába ragadt Írók, a hordószónokok, no meg a neves góllövók sajátos területére tolná áts UGYANCSAK LEMARADT A KORÁTÓL. Nem is túl nagy kanyar után érkezünk tehát oda vissza, hogy a nagy általánosságban NEMZETINEK NEVEZETT "ÉRZÉSEK” távol attól, hogy idejüket múlták, NAGYON IS KORSZERŰEK? méltók arra, hogy korszerű elemzés alá vessük ókét. Az eddig elmondottak után talán nem kell külön megindokolnom az én nem mai keletű különbség-tevésemet a nacionalista és a nemzeti érzésüek közt. NEMZETI, AKI JOGOT VED} NACIONALISTA, AKI JOGOT SERT. BÁRMIKOR ES BÁRHOL. Hogy pedig maga a cselekvés mivel határozható meg, de hajszálpontosan? Kitűnhetett már az is. Nacionalista az a bármily kicsi vagy nagy csoport, amely fokozza a tudományos szocializmus által megvilágított osztálykülönbséget egy másik csoporttal szemben annak arcszine, vallása vagy anyanyelve miatt. Nemzeti, aki ezt a 6
