Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-07-01 / 8-9. szám
folyó vacak kis patak is felbátorodott a Maros ilyetén garázdálkodásán s amit a Maros megkímélt, azt o tette tönkre. Olyan bőgést rendezett, hogy lehetetlenség volt aludni éjszaka miatta. Most már kezd normalizálódni az élet s az élelmiszerrel .megrakott autókaravánok érkeznek állandóan, az ország minden résziéből. Úgy, hogy lehet kapni mindent, ami a legszükségesebb. Itt ^Marosvásárhelytől keletre, aho'1 ideiglenesen tartózkodik—éji/ azonban még mindig nincs gáz s arról nem beszélve, hogy esténként fázunk egy kicsit, a főzés egy roppant probléma. Úgy elvitte a vezetéket a viz, hogy nem találják sehol, mert a Maros itt.teljesen uj medret nyitott magának s a régit szinig betemette iszappal. Az ország más részein még nagyobbak a károk, s éppen ma hallottam, hogy Lippának egy részét úgy betemette az iszap, hogy ^semmi sem látszik ki a régi lakótelepből. Hát mondom, mi személyszerint szerencsésen megusztuk a dolgot s van vizünk, villanyunk, gázunk s még a lift is működik ... D, NÉPVISELET PALÓCFÖLDÖN Az ITT-OTT május-júniusi összevont számában elkezdtem^egy>népművészeti rovatot. Amint Ígértem, a palócok viseletével és díszítő művészetével kezdem. A jelen rövid áttekintést a külső, nehezebb viseletűkre szánom: a gubára és a ködmönre. Fő forrásmunkám Malonyai Dezsői A magyar nép művészete, V. kötet. Az idézetek és ábrák—ha nincsenek máshogyan megjelölve—mind ebből a könyvből származnak. Palóc földön a legősibb viselet a guba. A guba egy nagykabát (1. ábra), amelynek van két ujja, de nincs zsebe: "belseje sima szövés, külseje pedig olyan, mint a hosszú gyapjas birka teste." A guba nem bőrből, hanem a "hosszufürtü birkának tavasszal és nyáron lenyirt gyapjából" készül. Ez a viselet nem annyira szép, mint praktikus. A legnagyobb szelet és hideget sem engedi át. Mikor kint voltak a szabadban, még a lovat is betakarták gubával, ha nagyon hideg volt. A gubás az, aki készíti a gubát. A következő képpen történik ez: a gubás megveszi a gyapjút s szétválasztja három részre: aprófürtü, nagyfürtü és "öreg" gyapjúra. Ezt a három gyapjucsoportot külön kell feldolgoznia. Először is me^f ésü'li a kártolószéken (2. ábra) és kilazitja a szálakat. A két fésű játssza á főszerepet itt, ezekkel történik a lazítás. Amikor ez megvan,^kész a fonásra. A fonógép úgy működik, hogy balkézzel sodorgatják a fonalat, jobbkézzel pedig a kereket hajtják, ez pedig az orsót forgatja: erre tekeredik fel a megfont gyapjú. A teli orsóról motollára tekerik át a fonalat. A motolla egy kb. 60 cm. hosszú, sima pálcika: hosszában tekerik rá a fonalat. Majd a motolláról leveszik és három vetőfára kifeszitenek 53 páros szálat. Most kész a szövőgépre (4. ábra). Amikor a guba szövése kész, a gubás a kallóhoz szállítja (több gubát egyszerre—5. ábra), ahol a gubát megkallózzák. A kalló egy nyitott kád amibe magasról viz zuhan és alul ki is folyik. Ebbe a kádba teszik a frissen szőtt gubát, hogy a viz zuhanása és mozgása megdolgozza az anyagot. A kallóból aztán a száritó szobába viszik. Amikor ott megszikkadt, kész az eladásra. A második legrégibb viselet a bőr viselet. Magyarszücs készítette a bőrféléket: főképpen bundákat, subákat, ködmönöket és
