Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 1. szám
KÖNYVE K Kedves Fiuk2 Megint egyszer örömmel állapitom meg, hogy szeptemberi ősz szevont számotok jobb volt a korábbiáknál. Különösen Nagy Karcsi Írását korunk lassú értékrendszer-változásáról tartottam éleslátónak, há talán ugyanakkor egy kicsit türelmetlennek is. Az ő Írása olvasása után felütöttem Bárány Tamás Város esti fényben c., 1968-ban megjelent munkáját, melyben egy a Karcsi éhoz hasonló, számonkérő kifakadásra igy válaszol az egyik szereplős Valaki, valaha, belénk vésett parancsokat, az önzés,^a szerzés, a kéjvágy. és a kinozás mohó vágyait, aztán elővett két kőtáblát, és rávéste: ne ölj, ne lopj, ne paráználkodjál, felebarátod házát, barmát, feleségét bűnre ne kívánjad ... De ^miért nem belénk véste ezeket a parancsokat, miért a kőtáblára? Másszóval, ha elfogadjuk, hogy "az élet célja a küzdés maga, akkor ^talán nem is olyan nagy baj, ha az ember "sárból, s napsugárból" gyuratott össze, mert ez legalább biztosítja minden kor^ nemes emberének az emberibb, szabadabb, szeretet-teljésebb világért való küzdés alkalmát, miközben a tömeg ront vagy javít, de főleg henyél. Ha már idéztem Bárány szerintem kitűnő könyvéből, szeretnék neki további propagandát csinálni, mert bátorsága, egyenessége megérdemli,^hogy itt kint is tudjunk róla. A nyugati gazdasági helyzetet például igy hasonlítja az otthonihoz: . . . a tőkés világban . . . úgy. tudom.,..... ^.,.,-berös.szeXo.g'-néhány^ dbt^:éöit-‘:^agánn'yaX, a buta embereket. _/ ” ’ beterelik, a gyárakba-üzemekbe,...-JLenyuzzák,- kizsákmányol-" EKEár.5éfe--okéti vagyis az' a helyzet, hogy a tehetségtelen milliók tartják el fényesen a tehetséges keveseket....Nos: Itt viszont . . . éppen fordított a .helyzet . . . Vagyis a tehetséges kevesek tartják el a tehetségtelen milliókat. . . Néhány tudós, feltaláló . . . egyszóval, a valóban alkotó értelmiség vállán van minden. Ezek gondolkoznak, ötölnek, újítanak, . . . megszervezik a munkát . . .az átlagosnál nem sokkal magasabb fizetésért-a többi pedig csak van, kegyeskedik létezni, ha már megszületett, valamicskét dolgozgat, de valójában eltartatja magát azokkal ? Könyve egy máski részén a szabadság mibenlétét feszegeti: Mi az, hogy szabadság? . . . ösmerem ám a hivatalos definíciót, ne azt-tessék elmondani* A felismert szükségszerűség— igaz? Ami- körülbelül annyit jelent, hogy a katona szabad ember, ha előző 'este sikerül kiszimatolnia a másnapi napiparancsot . . . Szabadságomban áll, hogy reggel fél vagy negyed hétkor keljek, szabadságomban áll, hogy reggelire teát igyam va-gy kávét— és ezzel aztán ki is merítettem a kontingensem . . . Mert nyolckor már mindenképpen ott kell lennem az iskolában, akár aka-20
