Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-05-01 / 6-7. szám

táblák mi módon kerültek oda, azt megállapíthatjuk, hogy a cikk­ben adott magyarázat szánalmasan erőltetett és valószínűtlen . Röviden összefoglalva, a cikkíró feltételezi, hogy egy erdélyi, korabeli benszülött, vagy egy arra utazó sumir kereskedőnél lá­tott ehhez hasonlókat, vagy ő előázsiai utazása során láthatott ilyen korai képirásos-ékirásos táblákat. Hazatérve aztán^ ő is készített ilyeneket anélkül, hogy ismerte volna a képírást és ér­tette volna, hogy mit csinál. Az elkészített táblákat aztán nyakba^akasztva mágikus amulettként hordta, és azokat vele együtt temették el. így a cilkk. —Azóta hire jött annak, hogy újabb sumir jellegű leleteket találtak Erdélyben, amelyek még nincsenek publikálva, nembeszélve Torma Zsófia ugyanazon a környéken talált nagyszámú leletéről. Szeretnénk egy hihetőbb^és valószínűbb tör­ténelmi magyarázatot olvasni Makkay János régésztől, a cikk Író­jától. Érdekesen villan fel egy történelmi kapcsolás Fettich N. pro­fesszor^ egyik legújabb cikkében; "Újabb adatok az őskori kocsi­hoz a Kárpát-medencében." (Ethnographia, 80. évf. 1969 51» old.) A Kárpátmedencében talált több neolit korbeli kultikus temetkezé­si kocsimodellt, melyekben a halottat felültették, a Herodotos által leirt legkorábbi szkita szokáshoz és a neolitikum végén élt sumir királynő Subád korában divó temetkezési szokáshoz hasonlít­ja néhány mondatban. —Itt meg szeretném jegyezni, hogy számos kocsi modell és a tatárlaki táblák nagyjából egyező korúak. Ezek­hez hasonlítható korú még a K.e. 3000 körüli századokból az alább tárgyalandó Maikop-i kurgán, Ur város és a Folyamköz más sumir leletei, valamint északabbra az Oxus-Karakum vidék sumir jellegű szobrai és épület maradványai (A nap fiai 1968, 5-6 sz.). A fel­sorolt leletek ilyen szempontból való csoportosítására és átfogó elemzésére, összefüggések keresésére eddig még nem került sor. Fénylő ölednek édes örömében címmel a sumir irodalom kistükre megjelenés előtt áll Magyarországon. Művészi és hiteles fordítás­ban akar képet adni Komoróczy Géza professzor a sumir irodalomról. Az arab világ és a kommunista országok baráti kapcsolatának gyümölcse az, ^hogy az otthoniak kóstolót kapnak a sumir művészet­­bő^ és kultúrából. 1968 júniusában az Irak Muzeum anyagából ki­­^llitás volt a Műcsarnokban "Mezopotámia" címmel. A kiállított 299 tárgy rövid leírása és közülük a legszebb harmincnak a fény­képe van közreadva az Ízléses és szép kiállítású 80 oldalas kata­lógusban. Sumir hírek a nyugati világból Gyönyörű kiállítás volt ez év elején a new yorki Ázsia Házban, tárgyas az állat-stilusa művészetben kelettől nyugatig, felölel­ve a nomád népek művészetét az ázsiai hunoktól vissza a szkítákon keresztül a legrégibb szteppelakó népekig, igy a 3* K.e.-i évez­redből való Maikop-i kurgánig (É-Ny Kaukázus), amely a sumirokkal egyidős és különösen a királyi sírban talált fokosok mutatnak erős hasonlóságot a korabeli sumir leletekkel (lásd Mongait, 1961). Bi­zonyos mértékig a kiállítással összefüggve kitűnő vetített elő­adást hallottunk ugyanott Prof. John Haskins-től (Univ. of Pitts­burgh) "Realitás, Mitológia és Fantázia a Nomád Művészetben" cím­mel. Az előadás után hárman magyarok beszélgetésbe elegyedtünk 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom