Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 1. szám
lási vonalon- hisz akkor nem azzal törődünk, ki mi volt a múltban, hanem, hogy hogyan használja fel a múltat a jövő építéséhez. Rajtunk, fiatalokon múlik, hogy magyarságunknak ezt az uj értelmezését átvigyük az emigráció összes rétegeibe. Es itt visszatérek a Helikon táborra. Egy olyan tábor, mint ez volt, remek alkalmat nyújthatna arra, hogy ezt a gondolatmenetet továbbvigyük, kiértékeljük, selejtezzük. Ez lenne az, ami megkülönböztetné a Helikon tábort az YMCA tábortól. Ha, mikor értékrendszer-változásokról beszélünk, elsiklunk az ilyen témák felett, nem érhetünk célba, mert hiányozni fog a közösen meghatározott és elismert alap. Egy értékrendszer csak relativ fogalom és csak akkor van értelme, ha egy hivatkozási ponthoz, egy bizonyos szemszöghöz van viszonyítva. Végül is: azt szeretném mondani a magyar ifjuságnak,^ne kerülje magyarságát, mert csak önmagát tagadja meg,^ a jövőalkotó szerepét dobja el, s egy igazán "elveszett nemzedékké" válik. Frecska Márta Chicago. Nemiség és nyelvoktatás Az ITT-OTT hasábjain egy ideje éles vita folyik a nemiség kérdéséről, s annak magyar, erkölcsi vonatkozásairól. A kérdés rendkívül korszerű: az amerikai oktatásügyben pl. valóságos nyilt harccá fajult az ellentét a liberálisok és a konzervativek között} előbbiek a gyermekek korai felvilágosítását javasolják, utóbbiak pedig a leghatározottabban támadják ezt az elgondolást. Mindkét oldalnak vannak jó, úgymint gyengébb érvei} ezekkel most nem szándékozom foglalkozni. De megjegyezném, hogy most az ideje, hogy mindenki hozzászóljon e kérdéshez. Mert ha már egyszer intézményesített a nemi oktatás az iskolákban, késő, s nincs több beleszólásunk abba, hogy gyermekeinket milyen erkölcsi nevelésben részesíti az illető állam, amelynek polgárai vagyunk. Hogy magyar részről milyen szinten nyúlnak egyesek hozzá e kérdéshez, látható pl. az UJ HUNGÁRIA (München) jul. 11-iki számában, amelynek első oldalán "Sex és nyelv" (sic!) címen egy kéthasábos vezércikk olvasható, névtelen toliból. Ebből értesülünk arról, hogy az N.Sz.K.-ban is ugyanaz az éles harc folyik e tárgy körül, mint az U.5.A. -ban. A cikk Írója magasztalja Wex Helga bundestagi képviselőnőt, akinek "volt bátorsága éles bírálatot mondani a német egészségügyi minisztérium által kiadott sex-atlaszról," majd pár mondatban összefoglalja Wex érveit, melyek szerint az atlasz rideg mivoltánál fogva "feltétlenül neurotikus tüneteket okozna a fiataloknál." Azután többek közt a következőket fűzi hozzá magyar publicistánk a képviselőnő által mondottakhoz: . . . S "haladás". . . azt követeli, hogy már az óvódásokat bevezessék a nemi élet titkaiba és megtanítsák az emberszülés olyan apróságaira, amelyekkel sokszor tapasztalt, többszörös anyák sincsenek tisztában. A középiskolákban üldözik azt a tanárt, aki kifogásolni meri, hogy tanítványai egymással hemperegnek, a lányok 11
