Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)

1969-02-22 / 3. szám

csoport egy csoport, egy társkőzősség egy társközösség s álta­lában egy nemzetiség egy nemzetiség. Továbbá', felveti a nem­zeti erdekek és az egyetemes emberi társadalom^célkitűzéseinek problémáit. S végül is, az egyén szempont íból, a következő nagyon fontos kérdéseket; 1. Az egyéni siker érdeke megkívánja ahoz a kultúrához va­ló hasonulást amelyben sikeresek kívánunk lenni. Mivel egyéni siker egyike az ember legfőbb céljainak miért-ne próbáljon hát minden erejével ahoz a kultúrához hasonulni, ahol éppen él?^ Miféle Írott vagy irattlan törvények kívánják ennek ellenkezőjét? 2. Mennyiben lehetséges időben, térben és pénzben két kü­lönböző kultúrához tartozni? (Egyik amiben születik, másik ami­ben él.) A nyolc óra. munkaidő után, a szükséges társadalmi összejövetelek után, a pihenés vagy szórakozás után mennyi ide­je és pénze marad az egyénnek ahoz, hogy még egy kultúra tag­ság dijját és tagságát elvállalja? S a születésén kívül mi oknál fogva? 3. A hasonulás és beolvadás jutalma, siker formájában, egy elérhető cél? Mi a jutalom, és mennyiben érhető el azok szá­mára akik ellenállnak a beolvadásnak vagy pedig a kettős kultúra igáját vállalják? Amint látható, a kérdések nem egyszerűk, De feleletre vár­nak« Én szeretném összefoglalni az ITT- OTT-ban eddig elhang­zott általános feleleteket. Mennyiben válaszolnak ezek a fenti kérdésekre? Mennyiben tudnák annak a bizonyos 90^-nak a vé­leményét megváltoztatni? Az első, általános felelet, a kozmopolita-humanista, u.n. felvilágosult magyarok kedvence, így hangzik; " A nemzetisé­gek, a magyarokat is beleértve, az egyetemes emberi fejlődés lépcsőfokai és eszközei. A magyar kultúra szépíti és hozzá ad az egyetemes emberi civilizációhoz." Egyszóval, bokréta vagyunk az Isten kalapján s kutya-kötelességünk annak maradni. Az ilyen fajta érveléssel még magam sem tudom meggyőzni,, nem, hogy a 90%-ot, Rém értek egyet a nemzeti kultúrák ilyen fajta eszközbeli meghatározásával. De még ettől is eltekintve én több ellentétet találok a nemzeti érdekek és egyetemes em­beri törekvések között mint hasonlóságot.- Itt van egy néhány: 1. A nemzeti kultúrákban-csak a sajátságosnak, csak az egyedül álló hagyományoknak van értéke. Ezeknek a hagyomány­oknak ápolása egy nemzeti érdek. --- Az emberiség részére csak az egyetemes, minden emberre egyformán ható kulturális voná­sokra van szükség. Ezeknek az általános vonásoknak fokozása az egyetemes civilizáció érdeke. 2. Az átvett kulturális vonások vagy sajátságossá vállnak vagy kivesznek egy nemzet fejlődésének érdekében^ --- Az egye­temes érdekek megkövetelik hogy a sajátságos vonások kivessze­nek és az általános kulturális színvonal a fejlődés mérvadójá­vá váljon. 3. A technikai fejlődés csak a nemzeti kultúrával párhuza­mosan történhet. (Innen a nemzeti érdek "maradi" jellege. —­­A technikai fejlődés az egyetemes emberi civilizáció alapja, és a fejlődés határozza meg e civilizáció jellegét. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom