Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)

1969-02-22 / 3. szám

csoport egy csoport, egy társkőzősség egy társközösség s általában egy nemzetiség egy nemzetiség. Továbbá', felveti a nemzeti erdekek és az egyetemes emberi társadalom^célkitűzéseinek problémáit. S végül is, az egyén szempont íból, a következő nagyon fontos kérdéseket;

1. Az egyéni siker érdeke megkívánja ahoz a kultúrához való hasonulást amelyben sikeresek kívánunk lenni. Mivel egyéni siker egyike az ember legfőbb céljainak miért-ne próbáljon hát minden erejével ahoz a kultúrához hasonulni, ahol éppen él?^ Miféle Írott vagy irattlan törvények kívánják ennek ellenkezőjét?

2. Mennyiben lehetséges időben, térben és pénzben két különböző kultúrához tartozni? (Egyik amiben születik, másik amiben él.) A nyolc óra. munkaidő után, a szükséges társadalmi összejövetelek után, a pihenés vagy szórakozás után mennyi ideje és pénze marad az egyénnek ahoz, hogy még egy kultúra tagság dijját és tagságát elvállalja? S a születésén kívül mi oknál fogva?

3. A hasonulás és beolvadás jutalma, siker formájában, egy elérhető cél? Mi a jutalom, és mennyiben érhető el azok számára akik ellenállnak a beolvadásnak vagy pedig a kettős kultúra igáját vállalják?

Amint látható, a kérdések nem egyszerűk, De feleletre várnak« Én szeretném összefoglalni az ITT- OTT-ban eddig elhangzott általános feleleteket. Mennyiben válaszolnak ezek a fenti kérdésekre? Mennyiben tudnák annak a bizonyos 90^-nak a véleményét megváltoztatni?

Az első, általános felelet, a kozmopolita-humanista, u.n. felvilágosult magyarok kedvence, így hangzik; " A nemzetiségek, a magyarokat is beleértve, az egyetemes emberi fejlődés lépcsőfokai és eszközei. A magyar kultúra szépíti és hozzá ad az egyetemes emberi civilizációhoz." Egyszóval, bokréta vagyunk az Isten kalapján s kutya-kötelességünk annak maradni.

Az ilyen fajta érveléssel még magam sem tudom meggyőzni,, nem, hogy a 90%-ot, Rém értek egyet a nemzeti kultúrák ilyen fajta eszközbeli meghatározásával. De még ettől is eltekintve én több ellentétet találok a nemzeti érdekek és egyetemes emberi törekvések között mint hasonlóságot.- Itt van egy néhány:

1. A nemzeti kultúrákban-csak a sajátságosnak, csak az

egyedül álló hagyományoknak van értéke. Ezeknek a hagyományoknak ápolása egy nemzeti érdek. --- Az emberiség részére csak

az egyetemes, minden emberre egyformán ható kulturális vonásokra van szükség. Ezeknek az általános vonásoknak fokozása az egyetemes civilizáció érdeke.

2. Az átvett kulturális vonások vagy sajátságossá vállnak

vagy kivesznek egy nemzet fejlődésének érdekében^ --- Az egyetemes érdekek megkövetelik hogy a sajátságos vonások kivesszenek és az általános kulturális színvonal a fejlődés mérvadójává váljon.

3. A technikai fejlődés csak a nemzeti kultúrával párhuzamosan történhet. (Innen a nemzeti érdek "maradi" jellege. —A technikai fejlődés az egyetemes emberi civilizáció alapja, és a fejlődés határozza meg e civilizáció jellegét.

12