Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1968-10-23 / 1. szám
a világ ni felosztóoik néhány általános oe alapjában különféle civilizációkra, a nyugati, keleti, kozelkeleti stb. civilizációk továbbá kulturális egységre bomlanak. Ezek a kulturális egységek többé kevésbé megfelelnek egy egy nemzetnek. A nyugati civilizációhoz tartoznak például az európai államok kultúrái. Egyik legfontosabb kémese a magyarságnak úgy a múltban mint a jelenben az, hogy vailyon a magyar kultúra a nyugati civilizációhoz tartozik-e vagy azt csak látszólagosan érinti. meg kell egyeznünk abban, Legalább is a cikk érdekében, hogy mennél egységesebb egy civilizáció annál kisebbek az alapvető különbségek az oda- tartozó nepek kultúrái kozott. Az a kulturális sajátosság ami évszazaookon at kialakult egy népben éltető ereje a népnek csak addig amig ez a kultúra zárt és más kultúrát nem érint. Amikor azon. _ ban különböző kultúrák' háború vagy gázdaság utján . érintkezésbe lépnek a civilizáció Linden ftjlődé&éveHbetör. Egy bizonyos technikai fok elérése után a kulturális sajátoságok hátrányára lesznek mind a civilizáció és- azokat épitő -kultúrák részére. Az emberi fejlődés nem tűr meg hanyatlást. A technikai fejlődés további gyorsult fejlődést hoz magával s mindent ami útjában áll könyörtelenül eltörül. Könnyen belátható tehát, hogy ha két orzság technikai lejlődése háttérbe szorul a kulturális különbségek miatt ezek a kultúrák háború utján vagy annélkul megszenvedik a fejlődést. A. német és francia kultúra különbségei például a mai technikai korban, két világháború után, fele sincs a száz évvel ezelőtti, vagy mégrégibb különbségeknek. Világos tehát, hogy egy kultúrát vagy erőszakkal kell megmenteni a fejlődés elölm vagy fel kell áldozni- a fejlődés oltárán, az első esetre egy kiváló példa a Basque-ok kultúrája spanyol országban. A második esetre Amerikánál hová milliók jönnek kultúrájukat feláldozni, jobb példát nem tudok. A kulturális összeolvaaas ellen az elszigetelődés mellett van méd egy másik lehetőség is. fia a törénelmi, gazdasági és politikai helyzet úgy hozza hogy egy kultúra a fejlődése tetőfokján nem tud érintkezésbe lépni más hasonló fejlódésu kultúrákkal akkor ez vagy elpusztul vagy egy sajátságos onnálló és önellátó civilizációt épit. az utóbbi történt a ‘zsidók helyzetében, Mig a ‘világ fontolgatja kérdést, hogy a zsidó az faj, vallás vagy nemzet e, adóig a zsidók teljes igazsággal rázzák a fejüket, ami érthető is. Egy civilizációt lehetetlen egy nemzeti kultúra mércéjével mérni. Mind#ezt csak azért emlitem, mert az utóbbi időben számos magyar remélte, hogy mivel a magyar és zsidó egy különleges helzzetet foglal el a né,.ek között, a magyar problémákat zsidó.módra meg iehett oldani. Amint később ki fog derülni, a magyar és zsiao probléma nem csak hogy nem azonos, de egymásnak ellentmondó. Ami ma magyar probléma azt a zsiook már rég megoldották és azt amit most a zsidók ke zdenek problémának tál Ini, 35. '
