Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-09-19 / 6-7. szám
Az ITT-OTT idősebb támogatóihoz; Tihozzátok- szólok, akik voltatok olyan kedvesek,, hogy mint éí.ett, tollforgató emberek, mindeddig támogattátok szerény kezdeményezésünket, /any ági álétól most eltekintve/, más lapok hasábjain. 'Hozzátok, akik nem fordultatok el tőlünk, nevetve, sokszor gyerekes első lépéseinken, akik értéket láttatok az ITT-OTT gondolatában, s fel énle nyújtottátok az atyai, segitő kezet. Hálánkat fejezem ki c sorokban, de egyben bocsánatot is leérek Tőletek. Mert sokszor nem tudjuk, leik vagytok, mikor, hol irtatok rólunk — s igy elmarad részünkről a magyar köszönet. Csak három példát emlitele meg. Az egyik, a legfrisebb, y'Pisti" cikke a jelen év augusztusi Szittyakürtben. Ez csak azért került hozzánk, mert valaki véletlenül bent volt a nyomdában amikor tördeltek, s elkért egy kefelenyomatot. A másik Wass^Albert Magyar Szemmel c. rovata -- melyet egy /a hátán levő hirdetéseiéből Ítélve torontoi/ újságból leivágott valaki /se sorok Írója már nem is tudja megállapítani,^ ki, és mikor, vagy hogy mikori a cikk/, s amelyben nagyon szépen nyilatkozik lapunkról. A harmadik pedig egyáltalán nincsen meg; csak hírét hallottam, hogy Szathmáry Lajos tollából megjelent^egy nagyon kedves cikk^ rólunk, állítólag a pittsburghi Magyarságban--aki mondta, mar csak véletlenül cmlitc-ttc meg, nem emlékezvén pontosan sc a lapra, se arra, hogy kb. hány hónapja lehet már annak. E pluribus trés — mert hiszen lehet, sőt valószínű, hogy voltak — s lesznek -mások is, akiknek cikke elkerüli figyelmünket. Miért van ez igy? Főleg azért, mert rettenetesen rosszul állunk a magyar sajtót illetőleg. Tekintettel arra, hogy a legtöbb szerkesztő ill, kiadó még ma sem veszi komolyan lapunkat /külsőségek miatt/, s tekintettel arra, hogy még mindig nem vagyunk rendszeresen megjelenő, elismert lap, /de nem is annak indultunk/, csereakcióba nem léphettünk más kiadványokkal. Saját zsebünkből pedig, vagy pláne a közös kasszából, nem futja arra, hogy mindent előfizessünk -- pedig erre bizony lassan szükség lenne. így hát csak az kerül szem ele, amit valaki jószántából elküld -- de ^ez ritkán, és nagyon rendszertelenül esik meg /bár ezért is, hálás köszönet/. így aztán sokmindent elmulasztunk elolvasni, amire -reagálni, érdemes vagy illő volna. ..... .... Másik baj a szétszórtságunk, amely magával hoz mindenféle, nehezen kiküszöbölhető rendszertelenséget. Az önkéntes munka nem,kiszabható ~~ odáig még nem jutottunk, mert ezt kevesen-értik meg. A kaláka jó nemzeti szokás -- már a székelyek között. De a csupán magyarok nem is ismerik ezt az institúciót. /Érdekes sohse tűnt fel’ nekem eddig, de tény az, hogy a rendszeres támogatóinle, munka tár saink túlnyomó része erdélyi származású, akár székely, akár nem. A triumvirátusból gedig, akik a kulimunka nagyrészét végezzük, ketten szintén félig erdélyiek vagyunk«, Már tisztelet a kivételnek, mert azért akadt a í [
