Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)

1969-02-22 / 3. szám

Talán hatással volt valami titokzatos sejtelem egy ősi népről, amely annyi lélekalkati közösséget mutat fel, hogy többre is ösztökéli az intuitív adottságát? Talán hatással voltak rá valamikor régebbi időből azok a viták, amelyek a világ legjobb nyelvészeit hoszu évtizedeken keresztül azzal foglalkoztak, hogy a magyar egy késői leszármazott nyelvrokona a világ időben legősibbnek ismert népnak. Talán hatással voltak rá a századvégi középiskolai tankönyvek, amelyek a sumir-hun-avar-magyar leszármazási vonalat tanították a nebulóknak? Mert ez a visszahatás mindent megmagyarázna,, Az iró sikerét, az olvasó tábor betüéheségét. Annál is inkább hihetjük, mer egy nem szépirodalmi inü, a pozsonyi születésű cseh iró, Zamarovszky Vojtech népszerűsítő régészeti könyve "Kezdetben volt Summer" címmel magyar forditásban-'5 ezres példányszámmal-majdnem egy év alatt elfogyott. Szétkapkodta az olvasó tábor. Itt is keresi a kívülálló az okot, hiszen egy cseh iró nem valószínű, hogy a magyarság és a sumirság között bárminemű kapcsolatott tárjon fel. A nép ösztöne azonban ritkán téved. Most sem tévedett, mert Zamarovszky könyvének 15^. oldalán a következőket Írja: "A sumer nyelv az u. agglutináló nyelvcsoporthoz tartozik, mint a magyar. Ezért a magyarok számára a sumér kifejezésmód nem tűnik furcsának..."

Thát itt lenne a nagy titok: irói siker és egyre növekvő olvasó tábor? Nagyon valószínű. Annál is inkább megállapodunk kutatásunkban, mert a nyelvtudományi Intézet legnevesebb tanárainak kiadásában megszerkeztett hatalmas "Magyar etimológiai-történelmi Szótár" már több magyar szót a sumirra vezet vissza (pl. anya), ami egésszen új és hallatlan az eddigi hivatalos tudományosság részéröl.

S nem kell azt hinnünk, hogy az alig százéves sumir tudomány kutatói nem gondoltak a két nép közötti rokonitásra. Külföldi tudósok egész sora állította ezt tudományos felkészültséggel. De voltak magyar részről is előharcosai az eszmének, akik sokszor az intuíció erejével, sokszor a tudomány eszközeivel vérzetten szálltak harcba ideáikért. Ha időben egészen pontosan akarjuk megjelölni a kezdetet, akkor éppen széz évben kell megállapodnunk, mert 1869 március 15-én olvasta fel a Tudományos Akadémia diszülésén a Kossuth emigrációból frissen hazatért Horváth Mihály és Lónyai Menyhért báró elnöklése alatt Ribary Ferenc az első ilyen színezetű tanulmányt. Főfő mentora a sumer-magyar rokonság ügyének a kiegyezés után Rónay Jácint bencés magyar tanár lett, a M2T!A! főtitkárja egészen addig, amig 1871-ben a "legmagasabb Királyi kegy a korona-örökös magyar történelem tanárává" ki nem jelölte. így érthető aztán, hogy "korona örökös", a tragikus sorsú Rudolf trónörökös nemcsak lángoló magyarsága, hanem sumir rajongása is, amely még akkor is tartott, mikor Ronayt kötelessége más terekre hívta, mert most meg a még nagyobb sumir tudóst, az orientalista Fischer C, Ágostont hívta udvarába előbbi állásból, a Pázmáneum igazgatóságából.és orientalista tanszékről.

Tudósok egész sora irt magyar földön tanulmányokat. Legnevesebbek Galgóczy János pl. a legkomolyabb szaklapban is irt az ügyről, német nyelvterületen. Sőt még a tengeren túlra is elért a hatása, amikor New Yorkból a Columbia egyetem tanára, Prince, szellemi csatározásra kelt véle. Négyezer szavas szótárt állított össze ez a tehetséges magyar tudós, aki különben egy volt az élő kevesek közül, aakik az agyagtáblák ékirásainak bonyodalmaiban is otthon érezte magát. Ritka 22