Gráberné Bősze Klára - Léces Károly: A MAGYARORSZÁGI ISKOLAI ÉRTESÍTŐK BIBLIOGRÁFIÁJA 1850/51 - 1948/49. 1. kötet (Abaújszántó-Csurgó). A magyar neveléstörténet forrásai VIII.

BEVEZETÉS

Köszönet jár mindazoknak, akik támogatásukkal, munkájukkal segítették a bibliográfia létrejöttét: Bakó Anna (OPKM), Balogh Ildikó (OPKM), Dörnyei Sándor (OSZK), Froemel Károlyné Jáky Éva (OSZK), Grüll Tibor (Sopron, Berzsenyi Gimnázium), Márkus Ágnes (Debrecen, Egyetemi Könyvtár), Milhofer Alajos (OSZK), Pászthy György (OPKM), Tóthpál Józsefné (OPKM), Verőcei Katalin (OPKM) és a lelőhelyjegyzékben felsorolt intézmények vezetői és munkatársai. Bibliográfiánk összeállítása során igyekeztünk minden értesítőt eredetiben kézbe venni: ahol ez nem sikerült, a közreműködő könyvtárosok leírását fogadtuk el. A bibliográfiai leírások szerkezete a következő: - sorszám; - az értesítő címe, ahogy a címlapon található; - az adott iskolaévre vonatkozó értesítő, évkönyv bibliográfiai adatai: iskolaév, évfolyam, kiadási év, szerkesztő (összeállító stb ), nyomda neve, nyomda székhelye (ha nem azonos az iskola székhelyével); - terjedelem; - megjegyzés; - lelőhely. A címben szereplő rövidítéseket nem oldottuk fel, hűen tükröztük, ahogy a címlapon van, s ugyancsak pontosan írtuk le, követtük a címlapon található helyesírást. Az azonos címet nem ismételjük meg újra mindaddig, amíg címváltozás nem történik. Ugyanígy a szerkesztő nevét és a nyomdát mindig az első értesítő neve alatt írtuk le, és nem ismételtük meg, míg változás nem következett be. Az értesítőt összeállító, szerkesztő (illetve az értesítő címlapján talált megnevezés) majdnem mindig azonos a mindenkori igazgatóval, ezért ha a címlapon nevet nem találtunk, kerek zárójelben közöltük az igazgató nevét. Ebben az adatcsoportban a bibliográfiai leírás szabvány szerinti rövidítéseket használjuk. A földrajzi nevek betűrendjében történt a bibliográfiai leírások elrendezése. Egy-egy helységen belül iskolatípusok szerint csoportosítottuk az értesítőket, a magasabb típustól az alacsonyabb felé haladva, a következőképpen: - gimnázium, reálgimnázium, középiskola, kollégium; - szakközépiskola, felső kereskedelmi iskola, tanítóképző stb.; - szakiskola, tanonciskola, szakmunkásképző; - polgári iskola, felsőbb leányiskola; - elemi iskola; - vegyes - több iskolatípust magában egyesítő intézet; - óvoda; - árvaház; - gyógypedagógiai intézetek; - egyéb: zeneiskola, földmívesiskola stb.