Gráberné Bősze Klára (szerk.): A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1800-1850 (In: A magyar neveléstörténet forrásai XXVIII., Budapest, 2013)
Bevezetés
8 A címben szereplő rövidítéseket nem oldottuk fel, hűen tükröztük, ahogy a címlapon van, s ugyancsak pontosan írtuk le, követtük a címlapon található helyesírást. Az azonos címet nem ismételjük meg újra mindaddig, amíg címváltozás nem történik. Ugyanígy a szerkesztő nevét és a nyomdát mindig az első értesítő neve alatt írtuk le, és nem ismételtük meg, míg változás nem következett be. Az értesítőt összeállító, szerkesztő (illetve az értesítő címlapján talált megnevezés) majdnem mindig azonos a mindenkori igazgatóval, ezért ha a címlapon nevet nem találtunk, kerek zárójelben közöltük az igazgató nevét. Ebben az adatcsoportban a bibliográfiai leírás szabványa szerinti rövidítéseket használjuk. Lelőhely adatcsoportban az OPKM mellett zárójelben található szám (pl. OPKM/E 1/) az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban, az OSZK mellett zárójelben található szám (pl. OSZK/Ért.18/) az Országos Széchényi Könyvtárban használatos raktári szám. A földrajzi nevek betűrendjében történt a bibliográfiai leírások elrendezése. Egy-egy helységen belül iskolatípusok szerint csoportosítottuk az értesítőket, a magasabb típustól az alacsonyabb felé haladva, a következőképpen: – gimnázium, reálgimnázium, középiskola, kollégium; – szakközépiskola, felső kereskedelmi iskola, tanítóképző stb.; – szakiskola, tanonciskola, szakmunkásképző; – polgári iskola, felsőbb leányiskola; – elemi iskola; – vegyes – több iskolatípust magában egyesítő intézet; – óvoda; – árvaház; – gyógypedagógiai intézetek; – egyéb: zeneiskola, földmívesiskola stb. Az iskolatípusokon belül időrendi sorrendet alkalmaztunk, tehát a legrégibb iskola az első. Az anyagban való könnyebb eligazodást és visszakeresést megkönnyítendő a bibliográfiát név- és tárgymutató egészíti ki. A névmutatóban és a tárgymutatóban is a sorszámra utalunk. A tárgyszavak a jelenleg használatos megnevezések (Például gymnasium helyett gimnázium). A 19. század első felében használatos szakkifejezések többségét azonban meghagytuk. Ebben az esetben is Mészáros István idézett művét vettük alapul. Az anyaggyűjtést 2012-ben zártuk le.
