Dörnyei Sándor - V. Ecsedy Judit - Pavercsik Ilona (szerk.): A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája XVIII. századi érdemsorozatok (In: A magyar neveléstörténet forrásai III., Budapest, 1989)

Bevezetés

Az akadémiáknak ebben az összeállításban történő szerepeltetését indokolja az is, hogy közülük több akadémiának nevezte ugyan magát, de magában foglalta a gimnáziumi osztályokat, esetenként az alsófokú iskola utolsó évfolyamát is. Az oktatási nyelvből következik, hogy az alapfokú iskolák értesítői is — egy-két kivételtől eltekintve — nemzeti nyelvűek (magyar, német, szerb), a gimnáziumi és akadémiai értesítők pedig kivétel nélkül latin nyelvűek. Az egyes értesítőket igyekeztünk az általános bibliográfiai szokást meghaladó részletességgel ismertetni. Leírtuk tehát a címlap (illetve a külön címlap nélkül kiadottak esetében a címfej) teljes szövegét a további bibliográfiai adatokkal, majd — ha az eredetit vagy teljes másolatát kézbe vehettük, — részletesen felsoroltuk az osztályokat létszámukkal, s ha az előmenetel alapján további tagolást is közöltek az értesítők, azt is bemutattuk. Közöltük végül az értesítőket őrző gyűjteményeket, lehetőleg a pontos jelzettel, hogy a megkeresést így is megkönnyítsük. A fő részben a városok betűrendjében iskolatípusok szerint közöljük az egyes értesítők leírását. A más irányú áttekintés érdekében időrendi és iskolatípusok szerinti mutatót csatoltunk a fő részhez. A lelőhelyek megnevezésében csak teljesen egyértelmű rövidítéseket (pl. Bp. = Budapest, Kvt. = Könyvtár) alkalmaztunk. Mindössze a két „alapgyűjteményt" jelöltük az egyébként is közismert szigláikkal (OSZK = Országos Széchényi Könyvtár, OPKM = Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum). Az értesítők kisebb részét másodlagos források alapján írtuk le, ezek esetében a Petrik (Petrik Géza: Magyarország bibliographiája. 1-4. köt. Bp. 1888.) és az Ulreich (Ulreich Tibor: Szombathely nyomdái napjainkig, valamint termékek 1787-től 1900-ig. Szombathely, 1961.) utlást használtuk. 6