Irodalmi Szemle, 2021

2021/12 - Pavlovics Zsófia: Sartre a legyek című drámájának pszichológiai vizsgálata (tanulmány)

ELEKTRA: „Az itteniek nekem nem mondanak ilyesmit. Nem akarjak, hogy tudjam, nem tudhatom: szep vagyok-e? Kiilonben is, mi hasznom beldle, cseled vagyok.” ORESZTESZ: „Cseled? Te?” ELEKTRA: „ A cseledek kozt is a legutolso. En mosom a kiralyi par szeny­­nyeset. De milyen piszkos az a szennyes, tele ocsmanysaggal. En mosom az also ruhajukat, pallott testiikrol az inget, Kliitaimnesztra haldreklijet, amivel a kiraly agyaban hempereg. Osszeszoritott szemmel vakarom ki beldliik a piszkot. A konyhan is en mosogatok am. [...] Ja, igen, minden reggel nekem kell kihordanom a szemetesladat. J...]”29 Sartre dramajaban is erdteljesen megmutatkozik tehat az, hogy a sziilok prob­­lemai, viselkedese milyen nagy mertekben befolyasolhatja a gyermeket, mi­lyen mely hatast gyakorol ra. Jung munkassagaban az anyat archetipuskent30 tartja szamon es igy nyilatkozik rola: „A legkozvetlenebb oskep eppen az anya, mert minden vonatkozasban o a legkozelebbi es leghatasosabb elmeny, amely ezenfeliil eppen a legkeplekenyebb eletkoraban valik az embernek osz­­talyreszeiil. Mivel atudat a gyermekkorban meg rendkiviil gyengen fejlett, kovetkezoleg individuals elmenyrol ekkor meg egyaltalan szo sem lehet; el­­lenkezoleg az anya egy archetipikus elmeny; [...] az elet tovabbi folyaman az oskep elhalvanyul, es egy tudatos, viszonylag individualis kep keriil a helyebe [,..].”31 A muben Elektra anyja kepeben nem egy gondoskodo, szereto anya jelenik meg, inkabb egy onzo, hatalomvagyd, kegyetlen szemely. Ha mar az anyaarchetipusrol beszelunk, emlitest kell tenniink az apaarchetipusrol is, aki Jung szerint az anyaarchetipusnak sok tekintetben ellentete. Ezt vehetjiik eszre Elektra eseteben is, mert bar anyjat gyuloli es anyjat kizardlag negativ tulaj­­donsagokkal jellemzi, addig edesapja halalat meg akarja bosszulni, es testve-2 9 Uo., 470. 3 0 „Eleg egy pillantast vetniink a vallasos jelensegek tortenetere, hogy lassuk, az archetipusnak sajatja egyfajta numinozus hatas, mely az alanyt az osztonhoz hasonlo modon ragadja meg, sot az osztont le is gyozheti, amire peldakat hoznunk sziiksegtelen.” C.G. Jung, Az atalakulds szimbolumai, Bp., Scolar Kiadd, 2018. 3 1 Jung, Gondolatok..., 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom