Irodalmi Szemle, 2021
2021/12 - Pavlovics Zsófia: Sartre a legyek című drámájának pszichológiai vizsgálata (tanulmány)
2. nappal felmeriilo, kielegitetlen, ekozben elfojtott vagy 3. olyan vagy, mely kiviil all a nappali elet osszefiiggesein, ezert csak ejjel szabadulhat fel az elnyomas alol.22 Freud megallapitasa szerint az elintezetlen problemak, a kinzo gondolatok, a nappal eszlelt benyomasok megjelennek almainkban, gondolkodasi tevekenyseget folytatunk ejszaka is, ennek helyszinet Freud tudatelottesnek nevezi. Freud ugy veli, nem szabad leertekelniink a nappal eszlelt benyomasokat, mivel minden alomban talalhatunk utalast valamely friss, nem regen bekovetkezett, nappali benyomasra, akar akkor is, ha az eredetileg kdzdmbosnek tunt.23 Feltehetjuk a kerdest, hogy Elektra eseteben milyen forrasa van az alomnak (es korabban a valdsagban is) kielegitett vagynak? Elektra almat az elso kategoriaba sorolhatjuk, mert egy olyan vagyrol van szo, melyet Elektra nem tagad, ugyanakkor ez a vagy nem volt kielegitett egeszen addig, amig Oresztesz nem kovette el a gyilkossagot es bosszulta meg apja halalat. A masodik kategoriaba azert nem sorolnam, mert bar itt is kielegitetlen vagyrol van szo, kozben elfojtottrol is. Igaz, Elektra nem mindenkinek vallja be, milyen vagyai vannak, es - hogy a kiralyi par halalat kivanja - Oresztesz elott nem rejtegeti ezt a vagyat es sajat maganak is bevallja. A tobbi szereplonek nem mondja ilyen egyertelmuen, hogy mit szeretne, de mindenki szamara nyilvanvalo a gyulolet, amit erez a kiraly es a kiralyne irant. A harmadik tipusba tartozna egy olyan alom, mely nem fiigg ossze a nappali elettel, ide semmikepp sem kapcsolhato Elektra alma, hiszen egy regi vagya jelenik meg az alomban, valds helyszinen es valos szereplokkel. A tovabbiakban Freud es Jung alom-koncepcidit szeretnem osszehasonlitani Andrei Plesu Mit bizonyitanak az almok? Carl Gustav Jung es az alomfejtes hagyomanya cirnii tanulmanya alapjan. Freud kapcsan a szerzo azt mondja: Freud szerint az alom a lelki elet lenyegi, de mellozott megnyilvanulasa es valamely elfojtott vagy kepzeletbeli kielegitesenek sziiksegletebol fakad. Ezen kiviil azt is veli, hogy az alom a tudatkiiszob alatt talalhatd es feladata a tudat szintjen megj elend szokasok, feltevesek, elditeletek vedelme.24 Ezzel szemben Jung teljesen mashogy velekedik. Plesu tanulmanyaban az alabbi idezet szerepel: „Sohasem tudtam igazat adni Freudnak abban - irja Jung -, hogy az alom amolyan ‘homlokzat’, amely eltakarja a jelentest. Azt a mar eleve ismert jelentest, amelytol a tudat -, hogy ugy mondjam - kajanul meg van ova. Szamomra az alom termeszet (kiemeles tolem - A. P.), es nelkiiloz barmifele csalard szandekot. Az almok ugyanugy a lehetd 2 2 Sigmund Freud, Alomfejtes, Bp., Helikon Kiadd, 1996, 384. 2 3 Uo„ 386. 2 4 Andrei Plesu, Mit bizonyitanak az almok? Carl Gustav Jung es az alomfejtes hagyomanya, Lettre 36. sz., 2000/tavasz [online] http://scripta.c3.hu/lettre/lettre36/plesu.htm (A letoltes ideje: 2021. 07.21.)
