Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Koós István: Az én mint önmaga ellentéte. A személyiség és környezet paradoxonja Jókainál (tanulmány)

sege az igazsaggal valo szembenezest teszi lehetove) a halallal azonos. Az onazonossag tehat azert nem valdsulhat meg, mert kiilonbozo perspektivakban, kontextusokban ugyanaz az entitas vagy tett dnmaga ellenkezojeve valhat. A kontextus ilyesfajta lezarhatatlansaganak es uralhatatlansa­­ganak tapasztalata Jokait a posztmodern szerzokkel rokonitja. (Mas vonatkozasban egyebkent Margocsy Istvan is szol arrol, hogy Jokainal gyakori a jo akarat rosszra fordulasanak bemutatasa vagy a rosszra iranyuld, de vegiil a jot szolgalo torekves temaja.35 ) Ujabb paradoxon, hogy mig Maria onazonossagat az biztositja, hogy visszaadja mas emberek latasat, megmutatva nekik az igazsagot, addig az o tetteit eppen az teszi lehetove, hogy vak dnmaga irant: el sem tudja kepzelni a szornyu valosagot, miszerint a ferje valojaban a noveret, Annat sze­­reti, a sajat bunds vagya elol menekiilt bele a szentfoldi hadjaratba. Maria az utba azert vag bele, mert hisz abban, hogy a „minden poklokon” tul lehet jutni, es a poklokon tul el lehet erni a bol­dogsagot, csakhogy eppen ez az, ami nem kovetkezhet be. Balint az utazas kezdeten elmondja a nonek, hogy az ut soran tapasztalt szenvedeseken tul letezik meg egy pokol, amirol nem beszel­­het - a paradoxon lenyege az, hogy ez a meg nem nevezett pokol valojaban nem a boldogsaghoz vezeto ut resze, nem egy pokol a poklok soraban, hanem maga a megerkezes. Ez azt jelenti, hogy Maria a latast visszaadd es a kiilso igazsagot meglattato csodalatos hatalmat annak koszdnheti, hogy o maga vak a sajat sorsa irant (ha nem az lenne, nem indult volna utnak). Igy tehat az ona­­zonossag nem csak attol hasad kette, hogy a gydgyito hatalom pusztito erove valhat, hanem attol is, hogy a szemelyiseg dnmaga fele eppen az ellenkezoje annak, amit a kiilvilag iranyaban jelent. Lathato, hogy a regenyben kiilonbozo paradox szemelyisegszerkezetek retegzodnek egymasra. Am van meg egy harmadik csavar is a tortenetben. A regeny vegen Maria ironikus modon egy pillanatra megiscsak megtapasztalja a vagyott boldogsagot. Az asszony, hogy Lebee Laszlo boldog lehessen Annaval, eljatssza a sajat halalat, egy viaszbabot ravataloztatva fel maga helyett. Amikor titokban kilesi, hogy a ferfi mennyire gyaszolja ot, vegre megtapasztal valamit a boldog­­sagbol, mert erzi, hogy Lebee Laszlo valamennyire megiscsak szerette ot: „Maria gydnydrkbdott abban, hogy az, aki eleteben ot nem tudta szeretni: halalaban ily fajdalommal vallja be szerete­­tet.”36 Vagyis a mindvegig keresett beteljesiiles pillanata paradox modon akkor kovetkezik be, amikor a fohos mar nem azonos onmagaval, kiilsokent latja onmagat. Ez raadasul egy halott, anorganikus kiilso, vagyis az az allapot, ami ellen Maria mindvegig kiizdott. A viasz fehersege felidezi a Holt-tenger feherseget, ami a halal metaforaja, Maria a celt akkor erte el, amikor radi­kalisan levalt onmagarol, azza a halott anyagga valt, amit azelott o maga volt kepes lekiizdeni, most azonban eppen az azzal valo azonossagbol nyeri a boldogsagot. Az identikus szemelyiseg tehat megalkothatatlannak bizonyul: ha nem beliilrol, akkor kiviilrdl fenyegeti dezintegracid, mivel a szemely olyan uralhatatlan kontextusokban letezik, amelyek folyamatosan kimozditjak dnmagabol, minduntalan dnmaga ellenkezojeve valtoztatva. 3 5 MARGOCSY, i. m. 321. 3 6 JMOM Reg, 45, 200.

Next

/
Oldalképek
Tartalom