Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Koós István: Az én mint önmaga ellentéte. A személyiség és környezet paradoxonja Jókainál (tanulmány)

A tema Jokai mas regenyeiben is fontos szerepet kap, peldaul az Eppur si mueveban, am ott egeszen masfele kontextusban es jelentessel tematizalodik, hiszen Jendy Kalman fejlodesregenyeben a szinpad az elet megnemesitesenek es visszatiikrozesenek eszkoze. Ennek a sokat vitatott regenynek a kritikajaban Gyulai Pal a torteneti hiteltelenseget ki­­fogasolta, az ujabb szakirodalom Jokainak a nyelvi mualkotasrol alkotott felfogasat vizs­­galta. Eisemann Gyorgy a „csittvari” kronika sajatos letmodjat elemezte: a szoveg ma­­terialisan hozzaferhetetlen, am szellemszeruen kiaradva atjar mindent, jelen nem levo kozeppontkent szervezi a strukturat, ahogy kesobb Jendy fel nem lelheto sirja is - szem­­ben A jovo szazad regenyenek sztenograf gozgepevel, amely mechanikus mukodesevel eppen a szoveg materialitasat es az aramlas sebesseget helyezi folebe az iras szellemenek, a ket regeny parhuzama igy a Jokai koraban meginduld medialis valtozasok forradal­­misagat reprezentalja.10 Margocsy Istvan arra hivta fel a figyelmet, hogy a Jendy altal irt szindarabokrol semmifele konkret informacidt nem nyujt a regeny, azoknak nines sem esztetikai, sem referencialis funkeioja, ahogy a konkret politikai-torteneti kontextusok­­hoz sem kapcsolodnak - pusztan onmaguk letezesetol kapjak demiurgoszi erejiiket, ami letrehozza az uj, boldog vilagot.1 11 Erdekes viszont felfigyelni arra, hogy Jendy egy olyan jellemfejlddesen megy keresztul a regeny soran, amit nyugodtan tekinthetiink bildungs­­romannak: eloszor kiildnlegesen ertekes, am az emberek mindennapi eletetol es a tarsa­­dalmi valosagtol tavoli, esupa koltoi szarnyalasbol es eszmebol allo darab szerzojekent tunik fel, viszont amikor (foleg olaszorszagi utazasa soran) megismeri a nep konkret eletet, gondolkodasat, es az elvont eszme mintegy dialektikusan egyesiil a valosaggal, akkor valik belole igazi, onazonos muvesz, es lesz kepesse arra, hogy egy nep ontudatat szolaltassa meg a muveiben. Hogy az altala irt szovegekrol nem tudunk meg semmit, az igaz, de hogy azokban a tartalmatol megfosztott, „ures, szent idea”12 jelenne meg, az csak az elso muveszi korszakara ervenyes. Ebben a periodusban Jendy hangsulyosan sikertelen alkoto, a darabja latvanyosan kudarcot vail; hogy elerje onazonossagat, az esz­­met a nep eletenek reprezentaciojahoz, nyelvehez kell igazitania - ez a dialektikus, he­­gelianus mozzanat a regeny kozponti gondolata (a szep az eszme erzeki latszasa, ahogy Hegel hires aforizmaja szol). Mindez lenyegeben a magyar irodalom (egy lehetseges) fejlodestortenetenek allegorikus rajzakent is ertheto, minthogy nemzeti literaturank ak- 1 0 EISEMANN Gyorgy, A „csittvari” kronikatol a „papirograf” hirlapig. Szerkesztes, archivalas, kozvetites Jokai Mor ket regenyeben = Uo, Mufaj es kozeg - hatas esjelentes. Racio, Bp., 2018.63-77. 1 1 MARGOCSY Istvan, „.. .es megis mozog...” - de mikent? Az irodalom funkeioja Jokai gondolatrendszereben, az Eppur si muove! cimti regenye alapjan = „...frd leszek, semmi mas...” Irodalmi elet, irodalmisag es ontukrozo eljarasok a Jokai-szdvegekben. Szerk. HANSAGI Agnes - HERMANN Zoltan, Tempevolgy, Balatonfiired, 2015,119-136. 1 2 Uo. 125.

Next

/
Oldalképek
Tartalom