Irodalmi Szemle, 2021

2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)

adottsagaik ellenere - vegsd soron ugyanabba a hagyomanyba illeszke­­dik: a tudomany es amuveszet osszekapcsolasanak tortenetebe, az igy megmutatkozd, felnyilo szepseg megmutatasanak gyakorlataba. Igaz, itt a vizualizalas, az abrazolas nemcsak a termeszet kifiirkeszhetetlen, mik­­ro- es makrokozmoszanak lathatatlan vilagara, hanem termeszet, tarsa­­dalom es kultura bonyolult halozataira, osszekotteteseire is vonatkozik.90 Azt is mondhatnank, hogy a kepzomuveszettol (az absztrakt muveszettol) a tagabb ertelmu vizualis kulturaig vagy - ebben a kontextusban - a mik­­roszkoptol a szamitogepig megtett utat reprezentalja a „rejtett” Kallai- es Barabasi-fele megmutatasa. Azt, hogy a tudomanyos kepalkotas esztetikai relevanciaval bir(hat), mar Kallai Erno kiallitasi gyakorlata is igazolja, az a belatas pedig, hogy a mualkotas, az esztetikai targy episztemologiai sta­­tusszal rendelkezik, Hamvasnal es Kallainal is kitiintetetten fontos lesz. Igaz, a Kallai Erno altal bemutatott analdgiak, kolcsonhatasok, inspira­­ciok, a tudomany-muveszet kozotti kozvetitorendszerek vagy Hamvas yantra-parhuzama inkabb a latomas, az imaginativ tajak fele nyitja mind­­ezt tovabb. Hamvas Moholy-Nagy Laszlo nyoman „a szem uj ismeretel­­meleterol”, egy uj perceptualis kodrol, Kepes Gyorgy a „latas uj nyelverol”, optikai kommunikaciorol ir a ’40-es evekben, azaz az „uj valosagkepre” a tudomany es a muveszet osszetett es termekeny diskurzusaban reflek­­talnak, akarcsak ma Barabasi, aki a tudomany es a vizualizacio osszefo­­nodasat, komplementer jelenletiiket mutatja fel. Annyi bizonyos, hogy a megjelenitesnek a megismeresben es a megertesben, valamint a valosag komplexitasanak megmintazasaban betoltott szerepe igazolja e kontinu­­itast.91 9 0 Erdemes ugyanakkor fontolora venni Hornyik Sandor megjegyzeset a human komponens abrazolhatosagarol. Ennek apropoja az, hogy a BarabasiLab a ma­­gyar muveszeti elet elmult 40 evenek esemenyeit, kiallitasait, kapcsolatrend­­szeret felterkepezve ennek a halozatnak a vizualizalasat is szinrevitte. Hornyik Sandor viszont az emberi halozatok vizualizalasanak sikeresseget ketsegbevon­­ja, legalabbis szkeptikus a nem adatolhato, nem informativ (informaciora nem elfordithato) kapcsolatok es szellemi minosegek abrazolhatosagat, szinrevitelet illetoen. Vo. Hornyik Sandor, A fenseges vizualizacioja. BarabasiLab: Rejtett mintazatok - A halozati gondolkodds elve. (2020. oktober 19.) www.exindex.hu/ index.php?l=hu&page=3&id= 1097. 9 1 „Lehet mualkotas egy halozat? - Interju Barabasi Albert-Laszloval. Az interjut Borbely Zsuzsa keszitette. (2020. 10. 09.) www.fidelio.hu/vizual/lehet-mualko­­tas-egy-halozat-interju-barabasi-albert-laszloval-158461 .html [Letoltes utolso ideje: 2021.02. 08.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom