Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
Am ebben az ondefinlcioban kijelolt metafizikai koordinatak es a vegso kerdesek iranti fogekonysag, intenzitas egeszen olyan, mint Hamvas alapallasa.83 Szentkuthy visszaemlekezeseben Ubullal (Kallai Ernovel) folytatott „fel-megegyezeseik”, „fel-vitaik” a bioromantika genealogiaja koriil (is) tematizalodtak. Szentkuthy - amint ez mar a Gyermek keresztes hadjaratbol is kideriil - elhatarolddott mind a muveszet-metafizika(k)tdl, mind pedig attol a fajta konceptualizald gyakorlattol, amely megfeleleseket keresett a muveszeti alkotas es a termeszet addig nem hozzaferheto, nem lathato rendjet kozvetito tudomanyos gyakorlat (kepalkotas) kozott. Pontosabban az ilyen gyakorlatok (kiallitasok es albumok) altal egyertelmuve tett vizualis analogia nagyon is „kedvere volt” Szentkuthynak - ajatek ertelmeben. „Sejtek es avantgardok plutarchosi parhuzamos eletrajzait felfedni”84 helikoni moka volt szamukra. O, akirol kdztudott albumlapozgato (szinte) metafilologiai es muveszettorteneti szenvedelye, akinek a konyv tipografiaja, betui, szaga stb. kiilonos gyonyoruseget okozott, szivesen elt a tarsitas, osszekotes alkalmaival - amelyek meg is sokasodtak a bioromantika elmelete kapcsan de mindezek - mint mondja - a jelenteskepzest nem terjesztettek afenomenalis hatarain tulra. „Erzeki gyonyoruseg itt minden [...]. Inkabb az ecset-8 3 Anelkiil persze, hogy egybemosnank eletmuveiket (ami tobb szempontbol is helytelen lenne, eleg, ha csak az eletutak kulonbozoseget tudatositjuk), vagy poetikai-elbeszelestechnikai es/ vagy letszemleleti-bolcseleti hasonlosagok jelenlete miatt az irodalomtortenet egy nekik kijelolt skatulyajaba - jobb esetben polcara - tennenk oket, megallapithatjuk, hogy eltereseik ellenere „szinkretikus poziciojuk” nagyon is hasonld - a szinkretikus jelzdnek nem a mai, pejoratiwa valt jelentese ertelmeben. Rugasi Gyula alapos, erto es kivald tanulmanya pontosan ramutat erre, raadasul egy harmadik alakot, Hatar Gyozot is bevonva az elemzesbe: „Ez a szemleletmod a maga toredekessegevel, formatlansagaval „a mindenre” koncentral, amint azt az europai kulturkorben hagyomanyosan a filozofia tette. A filozofia „minden” fogalmat - az ugynevezett human szemleletmod keretein beliil - egy szabalytalan mufaj kepviseli, amelyet elsosorban az irodalom keretei kozott lehet elhelyezni. Ezek a keretek a legkiilonfelebb eletmodmintakat is megturik, olyanokat is, amelyeknek a gondolkodasmodja valahova a muveszet es a tudomany hatarvidekere iranyul. Ezen a hatarvideken mindenesetre mar a XX. szazadi regeny formai ujitasai is oshonosak, de a szemleletmddok, a befogadoi kozeg felgyorsult atalakitasai miatt ugyanezt a pozfciot mindenfele szellemi torekvesnek ujra es ujra meg kell hoditania.” Rugasi Gyula, Ezoterikus iro (Hamvas Bela, Szentkuthy Miklos, Hatdr Gyozo), Jelenkor, 1989/11, 1045. 1045- 1059. A Gyermek keresztes hadjdratban is emlitett, Hamvaseknak felrott „hig kozds nevezd” vajon nem illik-e sokszor hajszalpontosan magara Szentkuthyra is? Meg az dnvallomasainak szovegvilagat is uralo analogikus szemleletnel is talalkozunk azzal a nyelvvel, amely a legtavolabbi dolgokat kepes egymas melle idezni. Az idezes, az osszevonas alapja lehet torteneti-kulturalis (kognitiv asszociacio), vagy eppen a hangsorok anyagisagabol, hangzasabol fakado rokonulasok es vonzalmak eldsorolasa. Kulon tanulmanyt erdemelne ezeknek a kapcsolodasoknak a lemodellezese, genealogiajuk feltarasa, ami reszben mar Szentkuthy kozlesei alapjan is megvalosithato. Am tovabbra is ugyanaz a kerdes: elkeriilheti-e a monotonia vadjat Szentkuthy tulhajtott esztetizmusa, bravuros nyelve, amelyet omaga nemcsak Hamvasnak, hanem Kerenyinek is felrott a mitologemak interpretaciojanak egynemusitesevel kapcsolatban. Kerenyirol eppolyan szigoru es vehemens kritikat irt a Magyar Csillagba, mint Hamvasrol a Magyarokba. A hangnem es argumentacid is megegyezik sok helyen, ami nyilvan arra is enged kdvetkeztetni, hogy Szentkuthy itt egyfajta gondolkodasmodot es beszedmodot, a Geist-ehseget stb. tamadja. Vo. Szentkuthy Miklos, A mitosz mttosza = Uo, Muzsak testamentuma, 17-22. A Kerenyivel valo szemleletbeli kiilonbsegnek joval visszafogottabb verziojat, elmeleti hatteret adja a Frivolitasok es Hitvalldsokban. Vo. Szentkuthy Miklos, Frivolitasok es hitvalldsok, 29-30. 8 4 Szentkuthy Miklos, Gondolatok a keptarban, 13.
