Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
hangsulyozasarol van szo, arrol, hogy a befogadas sosem passziv aktus, hanem az onertest is magaban foglalo alkoto tevekenyseg. Ez nem kiveteles tortenes a mualkotassal valo talalkozaskor, de az imaginativ muveszetben - feltehetden erre utal Hamvas - ez fokozottan megtdrtenik. A nem egykonnyen vagy akar egyaltalan nem parafrazalhato latvany elforditja magarol a figyelmet: kozvetit mas tajak fele. A kep es a szo „atjarjak” egymast. A teoria (a gorog theorem ertelmeben) itt nyeri el igazi ertelmet. Ez a felosztas feltehetden Herbert Kuhntol szarmazik, bar Hamvas nem hivatkozik ra a Forradalomban. A Jegkorszak festeszete cimmel Hevesy Ivan kozolt egy recenziot a Nyugatban, 1922-ben Herbert Kuhn Die Malerei der Eiszeit c. konyverdl.59 A recenzio ismerteti Kuhn muveszetszociologiai elgondolasat az imaginativ es a szenzualis epizodikus stadiumairol. Hamvas atveszi ezt a felosztast es annyiban tovabbgondolja, hogy az imaginativ muveszethez a tremendumot rendeli. Ez a Rudolf Otto-i terminus (mysterium tremendum et fascinans) tobbszor is elofordul Hamvas gondolatmeneteiben. Rudolf Otto A szent cimu muvenek60 kozeppontjaban a szent jelenteskorenek leirasa all. Am ezt a szentet az archaikus nyelvekhez kozeli, azaz joval tagabb ertelemben hasznalja, mint ahogy ezt a szent fogalmanak kesobbi torteneti alakulataiban rogzult jelentesei lehetove tettek. Azaz - mondja - olyan uj fogalom kialakitasara volt sziikseg, amely kikapcsolja a racionalizalo-etikai reszjelentessel valo azonositast, hiszen a szent itt nem az erkolcsileg jo, a feddhetetlen szinonimaja kivan lenni. Erre a celra a numinozus (vo. numen- isten, isteni, magasabb ero) elnevezest valasztja (az omenbol alkotott ominozus mintajara), bar kesobb felfedezi, hogy a numinozus mar Kalvinnal is szerepel.61 A numinozus fogalmilag megragadhatatlan termeszete miatt a negativ teologiahoz hasonloan tagadassal (mi nem a numinozus?) vagy koriilirassal kozelitheto meg. A mysterium tremendum, a rettento titok nem mas, mint a numinozus egyik aspektusa. Ez a tremendum felidezi a fenseges esztetikajanak hosszu hagyomanyat, Kantot es Burke-t (Filozofiai vizsgalodas a fensegesrol es a szeprol alkotott eszmeink eredeterol cimu ertekezeset), illetve Lyotard irasat is (A fenseges es az avantgard), amely a Barnett Newmann altal felelevenitett sublime kategoriajanak elemzesevel - Pszeudo-Longinosztol Boileau-n keresztiil Burke-ig es Kantig - az avantgard festeszet gyakorlatat afenseges esztetikai minosegeben jeloli meg. Az avantgard muveszetben „a pikturalis kifejezesnek, mint minden masnak, bizonysagot kell tennie 5 9 Hevesy Ivan, A jegkorszak festeszete, Nyugat, 1922/19., 1178-1180. 6 0 Rudolf Otto, A szent, ford. Bendl Julia, Osiris Kiado, Budapest, 2001. 6 1 Uo. 15-17.
