Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
vajon jelkep, mely a mikrokozmosz es a makrokozmosz egyseget, az elet egyetemes lendiiletet melyebben es meggydzobben fejezhetne ki? Es lehet-e annal termeszetesebb, erthetobb dolog a vilagon, hogy muveszek ennek a kozmikus eletegysegnek az aramat erezven magukban, ezt az erzest egyszeruen kivetftik, atteszik festoi es plasztikai alakzatokba?”41 Kerdeses, hogy ez az attetel, ez a jel-konfiguracio adekvatnak minosul(het)-e? S ha igen, ezek valoban a valosag melyszerkezetet tukrozik-e? Letezik-e egyaltalan a valosagnak melyszerkezete? Ez a muveszetelmeletin tul ismeretelmeleti problemakort is felvet. Tovabb megy Kallai a parhuzamok es erintkezesek sorolasaban: a fizika anyag-fogalmanak atalakulasahoz hasonldan a kepzomuveszet plaszticitasa is erjeddben van, a koriilhataroltsag keplekenynek mutatkozik. Ezt aztan alkalmazza is reflexidiban: a szobor testessegerol is kepes ugy irni, hogy az - eppen a megmunkalas, a feliilet stb. kapcsan - a sulytalansag es lendiilet hordozojava valjon. Persze Kallai szamara eppen az anyag, a festeszetjakturaja, a szin tortenesei jelentettek tulajdonkeppen e medium specifikussagat.42 Ekphrasziszai is erzekletesek es poetikusak. Metaforikus leirasaiban a lendiilet, ritmus, parany, liiktetes, iitoer, csavarodas, vonaglas, aradas, latomas stb. nagyon is plasztikussa teszik ezt a dinamizmust. A fizika uj eredmenyeirol beszamolva anyag helyett hatasrol, atom helyett hullamcsomdrdl, s egyfajta szubsztancianelkiilisegrol enthuziaszta lelkesiiltseggel ertekezik. Ugyanakkor Kallai leirasaiban az egy kozeppontbol mind nagyobb ivben sugarzo energiak megis a szubsztancia fogalmat idezik meg egy esszencialista felfogas keretei kozott. Gondolatmenetenek ellentmondasos jellegehez tartozik konkluzioja is, miszerint az uj muveszet kepeibol „egy melyebb, szellemibb valosag kepe sugarzik.” Vagyis a modern fizika es elettan medium altal kozvetitett es lathatova tett kepeit, illetve az uj muveszet geometrikus, mertani idomu, illetve szerves „latomasait” szellemibb valosagnak nevezi. A kerdes az, hogy vajon ez a fajta kepiseg szellemibb regisztert jelent-e, mint a hagyomanyosan abrazolo? Kozben Kallai maga sem vitatja el (es erre itt Egry Jozsefet hozza fel peldakent) a figurativ abrazolas potenciait, sot a miiveszeti hagyomany bizonyos kontinuitasara hivja fel a figyelmet peldaul Miro es Goya vagy Max Ernst es Griinewald kapcsan. (Szentkuthy ugyanezt teszi Gondolatok a keptarban c. tanulmanyaban: azt bizonygatja hosszan, hogy nines uj a nap alatt).43 4 1 Kallai Erno, A termeszet rejtett area, 173. 4 2 Forgacs Eva meg is jegyzi, hogy „A fakturanak, a kepfelulet minden fesziiltsegenek ez az erzeki atelese nemesak e fesziiltseg masik polusahoz, a szellemi problemahoz juttatja el Kallait, de sok olyan kovetkezmenyt is von maga utan, amelyek kritikusi karakterere nezve meghatarozoak. Mivel a festeszettol kapott minden elmenyenek elsodleges - ha nem is egyediili - forrasa eppen a faktura, a kepek alkotoihoz a munek olyan szferajaban tudott kozel keriilni, amely az alkoto szamara is a legkozvetlenebb es a legfontosabb. Ebben a kozegben a surii anyagisag es gondolatisag szetvalasztatlanul, szerves egeszkent all nyitva a megismeres elott.” Forgacs Eva, Bevezetd = Kallai Erno, Muveszet veszelyes csillagzat alatt, 9-35., 31. 4 3 Mezei Arpad szurreahzmus-tanulmanyaban a muveszet torteneteben ujra es ujra visszatero sziirrealista korszakokrol ir, illetve megkiilonbdztet klasszicizalo es sziirrealizalo muveszeti tendenciakat. Vo. Mezei Arpad, A sziirrealizmus = Uo, Mikrokozmoszok es ertelmezesek, Jelenkor, Pecs, 1993, 65-73.
