Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
Kallai muveszettel parhuzamba vono peldait (a mikroszkopikus felveteleket es a rontgenfelveteleket) kizarolag az intuicio vagy az alkalmazott muveszet dekorativ ihletoikent tartja szamon Lukacs, az onkenyes asszociaciok felidezoikent, de ezeknek - mint mondja - semmi koze a termeszet rejtett arcahoz. „A termeszet rejtett area ott nyilvanul meg, ahol a muveszileg megerzekitett jelensegben egyszerre erzeki erdvel van jelen, jut felszinre, valik jelensegge a lenyeg, az ember tarsadalmi es emberi letenek torvenyszerusege. A termeszet rejtett area egyarant jelen van a gorog szobrokban es Rembrandt arckepeiben, de semmi koze sines a Jelekkel” tortend „sejtetesekhez.”15 Lukacs szerint a megerzekites, a megelevenites - mondhatnank, hogy a muveszet epifanikus jellege - eleve magaban foglalja az elvonas, az absztrahalas muveletet. Azaz a targyabrazolo muveszetnek eppugy resze az absztrakeid, mint a nonfigurativnak. Sot, teszi hozza Lukacs, a valdsag per se absztrakt, a gondolkodas csak viszszatiikrozi a valdsag eleve adott absztrakt szerkezetet.16 Mivel a muveszet eleve olyan alkotasmod, amely nem lehet fuggetlen soha az erzekitol, a jelensegtol, a fenomentol, Kallai es Hamvasek erveleset az erzekin tulirol, a valdsag rejtett arcarol, a kepfdlottirdl Lukacs eleve elhibazottnak tartja.17 Kallai mondatan keresztiil - mely az 15 L7O.724. 1 6 Lukacs tehat nem tagadja az absztrakcio jelenseget, hanem differencialja azt, az ismeretelmeleti/kognitiv muvelethez tarsadalmi vonatkozasokat, kepleteket illeszt: a valosaghoz kozelito, s a valosagtol eltavolito absztrakciot kiilonboztet meg. A valdsag melyebb osszefuggeseinek megertesere alkalmas absztrakeid valamilyen lenyeg(iseg) fele kozelit, a lenyeg pedig vegso soron rendet tetelez fel a kiilvilagban. Ezzel szemben a valosagtol eltavolito (individuals menedeket igero), irracionalis absztrakeid adekvat tarsadalmi megfeleloje a kaosz, anarchia. Ugyanezt a fogalmisagot erositi Keszi Imre Lukacs Gyorgy 1948-ban kiadott konyverol (Uj magyar kulturaert) irott recenzidjaban - a meggydzddesbdl felmondott lecke stilusaban. (Tarsadalmi Szemle, 1948/10-11., 740-742.) Ebbol kovetkezoen az absztrakeid teoretikusait - jelen esetben Hamvast es Kallait - ehhez az utobbi blokkhoz sorolja Lukacs, es a misztikus, egyenieskedo, polgari, reakeids jelzokkel latja el. A jellemzesnek ez a kellektara aztan identikusan ismetlodik mindenkivel (iroval, gondolkodoval, klasszika-filologussal) szemben, aki az ideologia szerint kifogasolhato. Igy Kerenyi Karoly is sorra keriil. A Tarsadalmi Szemleben jelent meg Lukacs kritikaja Kerenyi Naplednyok c. muverol (Tarsadalmi Szemle, 1948/6-7., 491-495.), amelynek kozponti kategoriajat, a „mitologikus atmoszferat” es a tortenetietlen ugrasokat Lukacs tudomanytalan es - ideologiai fel/kihasznalhatosaga miatt - egyuttal veszedelmes modszernek tartja. Ma Kerenyinek tobbek kozott eppen - a hangoltsagot is idezo - „mitologikus atmoszferajdt”, az „antikvitas erzeki hagyomanyara” epitett transzdiszciplinaris okortudomanyi modelljet, tervezetet tudja termekenyen felhasznalni a metafilologia es a kulturatudomany. Vo. Fenyvesi Kristdf, „A Del betdrese”. Kerenyi Karoly es a Sziget topoldgidja, ItK, 2012/3, 243-280. 1 7 A muveszetre - kozelebbrol festeszetre, szobraszatra - vonatkoztatott absztrakeid elnevezes jogossagat maga Kallai es Hamvas is vitatja. Vo. „Haizmann szobra, a Maddrleny a modern muveszetnek ahhoz a sokat vitatott fajtajahoz tartozik, amit fatdlis nyelvi szuksegmegolddssal „abszt-
