Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Kosztrabszky Réka: Az én-elbeszélés sajátosságai Kaffka Margit és Németh László regényeiben (tanulmány)
Az en-elbeszelok tudasbeli korlatozottsaga nemcsak a szereploi megnyilvanulasok ertelmezesenek sziiksegessegeben nyilvanul meg, hanem olyan esetekben is, amikor a fdhosnok nincsenek bizonyos informaciok birtokaban. Portelky Magda peldaul Hiripy nagybatyjatol hallja vissza azt a pesti pletykat, hogy 6 Losonczy Attila kitartott szeretoje, Nelli pedig Terustol, illetve Slenkai doktor felesegetol, Katinkatol ertesiil bizonyos tortenesekrol, szobeszedekrol. Az Iszonyban mindez a konfliktus kielezesehez is hozzajarul. Amikor peldaul Katinka megprdbalja rabeszelni Nellit, hogy Sanyival ujabb gyereket vallaljanak, a fdhosno ezek alapjan egy lehetseges jelenetet vizional az asszony hazanak teraszan panaszkodo ferjerol - ezuttal is Sanyi szohasznalatat atveve annak „idezese” soran -,40 s mivel a ferfi megnyilvanulasai arra utalnak, hogy mindez valdban igy tortent, az hosszu tavu kovetkezmenyekkel bird vitahoz vezet kozottiik. A regenyvilag kibovitesere, illetve a tudashiany felszamolasara tehat mindket regenyben valtozatos narrativ megoldasokat talalhatunk, hiszen egyfelol a tobbi szereplo kozvetlen kozleset - a legtobb esetben - az en-elbeszelok interpretacioi potoljak, masfelol pedig a pletyka, illetve annak visszamondoi szolgalnak a tudashiany kikiiszobolesenek, valamint a fesziiltsegkeltes eszkozekent. * A Szinek es evek, valamint az Iszony osszehasonlito elemzese - a nyilvanvalo elteresek mellett - szamos parhuzamra deritett fenyt. Mindket regenyre jellemzd, hogy az elbeszelok nem kizarolag a jelen nezopontjabol, s disszonans on-narracios reszekben idezik vissza az elettortenetuket, hanem sok esetben teljesen azonosulnak a multbeli enjiikkel az emlek korulmenyeinek minel hitelesebb felidezesenek erdekeben. S bar mindket muben egyetlen alak tudati szurojen keresztiil prezentalodnak az esemenyek, a regenyekben szamos olyan megoldas talalhato, melyek egyfelol sajatos modon emelik be a narrativaba mas alakok perspektivajat, masfelol pedig a narratorok tudashianyat emelik ki, illetve annak felszamolasi modjait jelenitik meg. Mindez azt mutatja, hogy a ket regeny kozott nem kizarolag tematikai, hanem elbeszeles-technikai parhuzamok is kimutathatoak, ezert a kesobbiek soran erdemes lehet a ket szerzo mas prozai muveinek narrativ eljarasait is dsszevetni a tovabbi kapcsolodasi pontok kimutatasanak erdekeben. 4 0 „Tehat mar panaszkodik is? Eddig csak a hetvenkedeset kellett szegyellnem - forraltam magamat most mar az asszonyokat is ram sirankozza. Elkepzeltem, ahogy ott ul Katinkaeknal, a doktorhaz oszi levellel behordott teraszan. »Nellike elveszi a kedvemet. Hat olyan nagy kivansag: egy fiu? Maga megertethetne vele.«” (11/125.)
