Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Kosztrabszky Réka: Az én-elbeszélés sajátosságai Kaffka Margit és Németh László regényeiben (tanulmány)
idezodik fel a fohosno akkori monologikus eszmefuttatasa, ami visszaadja a kiszolgaltatottsagabol es magara hagyottsagabol adodo zaklatottsagot, illetve a helyzetet eloidezo okokon vald toprengeset, az evszakra, valamint a ferfival vald viszonyanak egyes mozzanataira tett utalasok pedig idobeli tavlatot is adnak az elbeszelt en monologjanak. Ugyanakkor a monologba olyan mondatok is ekelodnek, melyek a monolog idosikjanal korabbra tehetoek, hiszen Magda multbeli enje egyfelol a multjara utal („Otthon, ha megvadoltak is rossz nyelvek...”), masfelol pedig parhuzamot von akkori helyzete, valamint azon kitartott nok sorsa kozott, akikrol gyerekkoraban szamtalanszor hallott, vagyis ebben az esetben tobb idosik csuszik ossze a multbeli en gondolatmenetenek szo szerinti felidezese nyoman. Az Iszonyban szinten szamtalan pelda akad arra, hogy az elbeszelo en a multba transzponalja a tudatat egy korabbi gondolatmenet felidezese erdekeben: Pontosan Jokuti kellett hozza, hogy megmenekiiljek. Hol van az benniink a hetkoznapokon, aki ilyenkor is foltalalja a lehetetlent? Hisz utolag konnyu nyomon kovetni a lepeseket. »Slenkait ne... De hisz Slenkai elutazott. Ha nem utazott volna el, ot kellene, o volt a kezeloorvosa. Jokutinak joforman nem is koszont az uram. Ha ot hivom: bevallas. De Slenkai szerencsere elutazott. Akkor jutott eszembe, amikor a lany mar elindult.« _ En persze akkor is tudtam, hogy Slenkai nem utazott el. A legkorabban a hajnalival utazhatik el, ha elutazik. De majd azt mondom: ugy remlett, ossze voltam kavarodva. (11/213.) A fentebb citalt szereploi gondolatmenet felidezeset az elbeszelo en reflexioi vezetik be, majd ezt kovetoen ideiglenesen megszunik a tavolsag az elbeszelo es az elbeszelt en kdzott, s igy a szoveg a fohosno dontesenek hatteret fedi fel, majd az elbeszelo en veszi at a szot egy mondat erejeig, vegul pedig a narrator ismet a multbeli en lazas gondolkodasat rekonstrualja. Hasonlo jatszodik le a regenyben a fohosno es Takarone kertbeli setaja soran is, amikor Nelli jelen idoben idezi fel multbeli enje gondolatait, illetve azokat a mondatokat, amiket jovendobeli anyosanak akart mondani, majd pedig disszonans on-narracioval jellemezheto mondatokban osszegzi - egy alkalommal az aktualizalas erdekeben ismet a „most” iddhatarozo-szot hasznalva - a helyzet kiszamithatatlansa-
