Irodalmi Szemle, 2021

2021/7-8 - Kosztrabszky Réka: Az én-elbeszélés sajátosságai Kaffka Margit és Németh László regényeiben (tanulmány)

mi nem utal arra, hogy Magda emlekezesenek fultanuja lenne, sot a narrator szamos alkalommal utal maganyara, elszigeteltsegere. Nyilvan nem veletlen, hogy ez a megszdlitas eppen a regeny vege fele jelenik meg a szovegben, hiszen Magda lanyainak adott tanacsabol a sajat fiatalsaga­­hoz, illetve asszonyeveihez valo viszonyulasa is kiolvashato. Ebbol adodoan ez a resz egy olyan dnmegszdlitaskent ertelmezheto, mely azt a celt szolgalja, hogy a beszelo a masikhoz cimzett be­­szed formajaban egy olyan viszonyt alakithasson ki, mely segitheti ot dnmaga megkepzeseben,12 ami az elettortenetet felidezo szovegek legfontosabb celjanak es motivaciojanak tekinthetd. Az Iszonyban a regeny utolso reszeig szinte semmilyen emlekidezo helyzetre vonatkozo in­­formacio nem jelenik meg a narrativaban, s az olvaso csak annyit erzekel, hogy Nelli mar tobb ev tavolsagabol szamol be a tortentekrol. A mu utolso reszeben azonban kiderul, hogy emlekeit irasos tevekenyseg reven rogziti, hiszen tortenetet fuzetekbe jegyezte fel, s immar Cencen, nyu­­galmas kornyezetben - o azonban ezt a koriilmenyt a multhoz valo viszonyabol, illetve szemelyi­­segebol adodoan pozitivan eli meg - emlekezik vissza a hazassaga eveire, s nem egy hallgatosag szamara idezi fel azt. Ez osszhangban all a fohdsno zarkozott szemelyisegevel, aki sohasem volt kepes senki szamara megnyilni. Az emlekidezo helyzet kdriilmenyeinek kozreadasa Nemeth re­­genyeben azert sem sziikseges, mert a mu utolso nagy egysegebol kiderul, hogy Nelli jelenleg milyen eletet el. Az egyes szam elso szemelyben irodott regenyek emlekidezo helyzeteinek megvizsgalasat kovetoen figyelmiinket a mult es emlekezet osszefiiggeseire kell iranyitanunk. Mindket murol elmondhato, hogy az emlekidezo helyzet idejere mar minden fontos tortenes lezajlott, igy cselek­­menyiik a fdhosnok eletenek felidezese nyoman konstrualodik. A ket regeny alapveto eljarasa az analepszis,13 hiszen mind Magda, mind Nelli korabban lezajlott esemenyeket ideznek fel, azon­ban az Iszonyban tobb alkalommal elofordulnak a narrativaban fesziiltsegkeltesre szolgalo belso prolepszisek,14 azon beliil is kiegeszito prolepszisek,15 hiszen Nelli szamtalan alkalommal utal bizonyos sorsfordito esemenyek (peldaul sajat szokese, Jokuti doktor feltunesenek Nelli hazas­­sagara gyakorolt hatasa stb.) vegkimenetelere azok kozvetlen elozmenyeinek es kdriilmenyeinek elbeszeleset megeldzoen. Az elbeszelok a visszatekinto perspektiva altal ruhazzak fel jelentoseg­­gel a veliik tortent esemenyeket, valamint emberi kapcsolataikat. Magda tobbek kozott a kovet­­kezo belatast fogalmazza meg: Ahogy igy ujra meg ujra vegigelem, vegigcsinalom gondolatban a reg elmult dolgokat, neha ossze is fut a szemem elott sok dsszefugges. Mindennek, ami tortenik, oly sokfele oka van; nem tudom, mindig a legigazabbat talalom-e meg, ha egy okot keresek - es nem tudom, min-12 Uo. 570. 13 G enette, i. m„ 53. 14 Uo., 71. 15 Uo., 75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom