Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - A meg nem valósított tervek kísértetként visszajárnak. N. Tóth Anikó: beszélgetése Macsovszky Péterrel / MACSOVSZKY
Cioran az Egy kifulladt civilizaciorol cimu esszejeben irja: „Kelet a sajat iiressege fele halad, kibontakozik benne, diadalmaskodik, mig mi beleragadunk a sajatunkba, s maradek eronket is elveszitjiik benne. Tudatunkban minden elfajul, minden megromlik, ez biztos: meg az iiresseg is tisztdzatlan. [...] Ha a szellem rendjeben vetjiik latba sikereinket a reneszansz ota napjainkig, afilozofia sikereinel nines mit idozniink, mivel a nyugati filozofia nem hoz sok ujat agorog, a hindu vagy a kinai filozofiahoz kepes. (Olyba tiinik, hogy Cioran elkuloniti a gorog filozofiat a nyugatitol, amit jogosnak tartok meg akkor is, ha a reneszansz filozofia a gordgot sajat alapjanak tekinti.) Legfoljebb nehany ponton feleri oket. Mivel az dltalaban vett filozofiai erofeszitesek valtozatait nyujtja csupan, akar meg is tudnank lenni nelkiile, es szembeszegezhetnenk vele egy Sankara, egy Lao-ce, egy Platon elmelkedeseit.” De aztan milyen szepen beszel arrol, amit a nyugati kulturaban tenyleg fontosnak, eredetinek tart: a zenerol. Szerinte pl. Monteverdinek, Mozartnak vagy Bachnak sehol a vilagban nincsen parja. „A zene reven tarjafel a Nyugat igazi arcat es eri el melysegeit. Nem teremtett ugyan olyan bolcseletet, sem olyan metafizikat, amely csak az ove, es olyan kolteszetet sem, amelyrol elmondhato volna, hogy peldatlan, zenei muveibe viszont kivetitette eredetisege minden erejet, kifinomultsagdt, titkat, a kimondhatatlan kimondasanak kepesseget.” Barmilyen szep sorok, nem tudok teljesen azonosulni Cioran gondolataival. Amit a kolteszetrol ir, mindjart ervenytelen, ha a magyar koltdkre gondolok: Fiistre, Kosztolanyira, Jozsef Attilara vagy akar Karinthy Frigyes verseire. Persze kerdes, hogy a magyar kolteszet tenyleg nyugati-e. Ami pedig a zenet illeti, Cioran valoszinuleg nem hallott hagyomanyos irani, indiai vagy kinai zenet. Kinaval kapcsolatban egy 1976-os beszelgetesben Cioran azt mondja, hogy Kinanak van jovoje. De amikor azt allitja, hogy a keletiek ajovo letetemenyesei, nem biztos, hogy csak Kinara gondol: „Meg vagyok gyozbdve, hogy tiz, husz vagy otven ev mulva Europat Oroszorszdgfogja uralni - nem katonailag, de az orosz hegemonia szerintem elkeriilhetetlen. Ami tortenelmileg atmeneti lesz, mert a jovo mindenkeppen a kinaiake, vagy Fekete-Afrikae, vagy ilyesvalakie.” Hermann Hesse irta egyik esszejeben, hogy Europa vissza fog terni osanyjahoz, Azsiahoz. Igen, osanya, ami Europat dramai modon egykor megformalta, az bizony Azsiabol erkezett, akar a gorog-perzsa bolcseletre, akar a judaizmusra es a keresztenysegre gondolunk, s kozben nem beszeltiink az avarokrol, hunokrol, magyarokrol, szkitakrol, mongolokrol, tatarokrol, tbrokdkrdl. A Kinai moziban megprobaltam legalabb kepzeletben utat keresni az osi perzsa-delorosz-mongol-kinai szellemiseg tersegeihez. Ez valahogy, ugy erzem, osszefiigg magyar-szlovak-paloc identitasommal. Van elmelet, amely szerint a palocok valahonnan Iranbol szarmaznak.
