Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - A meg nem valósított tervek kísértetként visszajárnak. N. Tóth Anikó: beszélgetése Macsovszky Péterrel / MACSOVSZKY
A tapasztalatnak es a tudasnak, amit valsagos pillanatokban az ember megszerez, talan oriasi erteke van, de meg nem talalkoztam azzal, hogy erre a tudasra valaki kivancsi lett volna. Nem baj. Tulajdonkeppen a burrokrataknak koszonhetjuk, hogy hajtanak minket mindig tovabb, mindig mas tajra, hogy az egyik burrokrata katyubol kimaszhassunk es belelephessiink a kovetkezobe. Zoran enekli: „Valami mas, megis ugyanaz.” I Meglehetosen kritikusan viszonyulnak elbeszeldid vagy szereploid a nyugati civilizacid kortars jelensegeihez. A nyugati kultura alkonya, valsaga, kiiiresedese, fonaksagai rendre szembekeriilnek a keleti kultura ertekgazdagsagaval, harmoniajaval, lepten-nyomon erezheto a Kina- vagy Japan-csodalat peldaul. Ebben egy huron pendiilsz a hoseiddel? I Igen, Kinat, Japant csodalom. Ez viszont nem azt jelenti, hogy idealisnak tartom azt, ami ott volt es van. Az a Kina es az a Japan, amelyekrol „hdseim“ beszelnek, mar nem letezik, illetve sosem letezett, vagy csak bizonyos ertelemben letezik. A mai Japannak es Kinanak is vannak hibai, amelyek kesobb vagy nem is olyan sokara nagyon meg fogjak magukat bosszulni. Peldaul az eszeveszett Nyugat-utanzas. Ennek a folyamatnak mar ma latni elkepesztd torzsziilotteit. Azonban egyaltalan nem tetszik, hogyan viszonyul a mai Nyugat Kelethez es legfokepp Kinahoz. Meglepve tapasztaltam, hogy a nyugati keletkutatas meg mindig valahol az elejen tart. Meg mindig nem ertjiik teljesen a kinai gondolkodast, a kinaiak erzelemvilagat. A kinai nyelvrol is nagyon leegyszerusitett elkepzeleseink vannak. A nyugatiak - koziiluk legfokepp a politikusok - ugy viselkednek Kinaval szemben, mintha az egy rakoncatlan nyugati orszagocska lenne. Szemere vetik, hogy nem tart be ilyen meg olyan politikai meg gazdasagi szabalyokat, de azzal egyaltalan nem foglalkoznak, hogy Kina hogyan ertelmezi a nyugati demokraciat peldaul, es hogy a nyugati demokracia egyaltalan atiiltetheto-e valaha egy kulturalisan hihetetleniil gazdag es osszetett, tobb mint 5000 evnyi tortenelemre visszatekinto orszagban. Nyugat alig 2000 eves, a demokracia meg fiatalabb, pedig Platon mar tobb mint ketezer ewel ezelott elmagyarazta, hogy miben rejlenek a demokracia hatranyai. Aztan itt van a keresztenyseg - ha mar arrol lenne szo, hogy az okori gorog bolcselet es a kereszteny erkolcs a Nyugat alappillerei -, amelynek elveit a Nyugat ugyan vilagszerte hirdette, de soha nem elt szerintiik, meg a legeldugottabb faluban sem. Sot a keresztenyek kepesek voltak - a szeretet es megbocsajtas neveben - egymast halomra gyilkolni. Nemcsak a katolikus-protestans haborukra gondolok itt, hanem arra is, amit a keresztes lovagok muveltek Del-Franciaorszagban az tin. eretnekekkel, joval a protestantizmus megjelenese elott. Es arra nem is akarok kiterni, mi minden tortent a gyarmatokon. Es kik voltak a gyarmatositok? Kereszteny, demokratikus orszagok.
