Irodalmi Szemle, 2021

2021/7-8 - Jaroslav Šrank: Individualizált irodalom. A 20. század végi és a 21. század eleji szlovák líra az új generáció perspektívájából (részlet, DOBRY JUDIT fordítása) / MACSOVSZKY

szet konvencidit karikiroztak, azon feliil pedig lerantottak a leplet a szepirodalom alapvetden illuzorikus jellegerol es recepciojanak bizonytalan mivoltarol. Az irodalmi misztifikacio a Sumrak cudnosti (A szemermesseg alkonya, 1996) cimu kotet publikalasaban csucsosodott ki, amely egyben a szerzo kiletet is felfedte. A szerzoseggel valo jatek ezt kovetden Macsovszky szokvanyos munkamddszereve valt, tobb szoveget publikalt fiktiv publicistak, ezoterikusok, hazai muveszek es kiilfoldi szerzdk nevei alatt.

Macsovszky kiilfoldi (amerikai, francia, magyar) irodalmi, kepzomuveszeti, zenei avantgard es neoavantgard muveszeti iranyzatokbol, fokent a futurizmusbdl, (neo) dadaizmusbol, konstruktivizmusbol, (neo)konceptualizmusbol es a minimalizmusbdl (nev szerint pl. John Cage, Alexander Calder, Marcel Duchamp es Kassak Lajos muveszetebol) meritett ihletet. Jelentos ihletforraskent szolgalt szamara a posztstrukturalista filozofia (Michel Foucault, Wolfgang Welsch munkassaga), akarcsak a kiilonfele filozofiai-szellemi tanok rendszere, a misztikus tanok (keresztenyseg, alkimia, ezoterika, kabbala, buddhizmus, antropozofia), valamint apopkultura („konnyuzene”, ponyvairodalom stb.). A szerzot a kiilonbozo, szerteagazo tudomanyos agazatokban valo tajekozottsag jellemezte, szovegei tobzodtak a szakkifejezesekben, melyek intellektualis erdeklodeset voltak hivatottak kijelolni. Macsovszky kolteszete az autenticitas ketsegbevonasa, az elszemelytelenedes, az anesztetikus kifejezesmod, az onreferencialitas es az intertextualitas mellett tovabbi olyan, jellemzoen posztmodern vonasokon (hibriditas, jelentesszorodas vagy expanzivitas, performativitas, travesztiv jelleg, dnirdnia stb.) alapszik, melyek hosszu tavon biztositottak szamara uj muvek letrehozasat, mikozben a dekonstruktivista elvek alapjan fokozatosan epitette be irasaiba kiilonbozo mufajok es szovegformak tematikai-kompozicids koncepcioit, ezzel is fokozva egyes kotetei konceptualis jelleget.

Udito modon hasznalja a kor trivialis kulturtermekeit, aminek szemleltetesekepp megemlithetjiik, hogy Cvicna pitva (Boncgyakorlat,1997) cimu kotete az orvostanhallgatok egyetemi tankonyve mellett az USA-beli Roswell kornyeken 1947-ben bekovetkezett allitolagos fdldonkiviili hajdtoresrdl szolo UFO-irodalombol is merit. A bonctani-halottkemi diskurzust a kotetben elsosorban az irodalmi mil letrehozasanak, egzisztenciajanak, recepciojanak problematikajara vetitve alkalmazta, illetve alta-