Irodalmi Szemle, 2021

2021/7-8 - Jaroslav Šrank: Individualizált irodalom. A 20. század végi és a 21. század eleji szlovák líra az új generáció perspektívájából (részlet, DOBRY JUDIT fordítása) / MACSOVSZKY

manyt, egyben azt is, hogy irodalmon kivtili szakteriiletekrol vett kblcsbnzesekkel, intermedialis atfedesekkel atlepjek annak hatarait. Ezaltal fokent elsodleges esztetikai ertekkel nem rendel­­kezd (muszaki, human- es termeszettudomanyos teriiletekrol szarmazd) szovegek (Macsovsz­ky, Sulej, Habaj, Ruzickova, Solotruk, Hablak, Kucbelova irasaiban), az esztetikai szempontbol hatarteriiletekrol (popkultura) szarmazo szovegek (Habaj, Sulej, Kucbelova irasaiban) es egyeb muveszeti iranyzatok (zene, kepzomuveszet, film) teriileterol szarmazd szovegek (Macsovszky, Sulej, Ruzickova, Kucbelova irasaiban) keriiltek a lirai diskurzusba. Az iranyzat intellektualis iranyultsagat, valamint alegujabb kulturalis-civilizacios trendekhez fuzodd affirmativ-pole­­mikus kapcsolatat a kiilonfele tudomanyteriiletekrol szarmazd szakkifejezesek szeles skalaja is jelezte. Az intertextualitas tulzott hangsulyozasaval olyan tovabbi, radikalis posztmodern jel­­legzetessegek keriiltek eloterbe, mint az eklektizmus (tipologiai, mufaji stb.), onreferencialitas (a legtobb szoveg onmagat kommentald metavers), performativitas (a kozles ideiglenessegenek hangsulyozasa) vagy a szandekolt jelentesbeli hatarozatlansag, vagyis a szoveg jelentesmagjanak relative egyenrangu, gyakran egymasnak ellentmondo fokuszok halozataba tortend szetszora­­sa, sot a szoveg jelenteskozld kepessegenek megtagadasa. A dekonstruktivista szerzok ugy vel­­tek, a szubjektiv, evokativ-imitativ kolteszet nyelve hitelet vesztette. A kdltoi kifejezdeszkozoket a latvanyosan szemelytelen, emocionalis toltet nelkiili anesztetikus nyelwel es az uj mediumok, informacios technologia diskurzusat idezo informatikai kepiseggel gazdagitottak (Redey 2005, 73): „brazilt telepitettek az operacios rendszereinkbe”3 (Sulej). Ezek a sajatossagok hozzajarultak ahhoz, hogy az ambivalencia valjon a dekonstruktivista kiserletezok kolteszetenek meghatarozo jelentesbeli-kifejezdeszkozbeli jellemzojeve. 3 „nainstalovali brazil do nasich operacnych systemov" (Peter Sulej) 4 „slovd tejto basne / nemozu prezit’osamote. / boja sa: strachu / zpohyblivych hranic /prazdnoty” (Macsovszky) A meglevo kdltoi konvenciok dekonstrukciojanak kozponti mozzanatakent megkerdoje­­leztek a lirai szubjektumot mint a kozles hordozojat es a szoveg tulajdonsagai kozt betdltdtt in­­tegralo szerepet, tovabba ramutattak annak szinlelt, utanzat jellegere. A szubjektum tagadasa vagy grammatikai kategoriava redukalasa provokativ hatast ert el, mindez a szoveg tematikus es kifejezdeszkozbeli elmenygeneralo-keszsegenek kiiktatasaval egyiitt zajlott: „ennek a versnek a szavai / nem kepesek tulelni egyedul, I rettegnek: I az iiresseg mozgo hatarainak / iszonyatol ”4 (Macsovszky). Az emlitett, markans kifejezesmod mellett letrejottek kiilonfele, szubjektummal folytatott jatekok is, ezek egyik valtozata a szerzoseg misztifikaciojan, egy adott identitas letre­­hozasan es annak hosszutavu szimulacidjan alapult (Srank 2009). Peter Macsovszky es Michal Habaj Petra Maluchova es Anna Snegina alneven irott versekkel huzta csobe az olvasdkozbnse­­get, Michal Habaj, Andrej Hablak, Peter Macsovszky es Peter Sulej kozdsen hivtak eletre a fiktiv

Next

/
Oldalképek
Tartalom