Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Veres Erika: Tanpínar verseinek értelmezéséhez
Az elso tulajdonnev egyben a verscim elso szava is: Bursa egy nyugat-tbrokorszagi varos, amelyet termeszeti adottsagai miatt „ye§il Bursa”, azaz zold Bursakent is szokas emlegetni. A Konya kozpontu Szeldzsuk Birodalom letunese utan Bursa lett a tiirk nepek oszman aganak fovarosa. Fenykorat a XIV. szazad elso feleben elo varos szamtalan fontos emleket oriz meg ma is. Tanpinar ezek koziil az emlekek koziil nevez meg nehanyat, ugymint bizonyos uralkodokhoz kapcsolodo neveket, varosreszeket, oszmankori epiteszeti alkotasokat (Id. mecsetudvar, sadirvan, mecsetfal, zold tiirbe), belsoepiteszeti dekoracios terrnekeket (Id. festett csempek), s termeszetesen a vallassal es a tdrtenelemmel kapcsolatos egyeb kifejezeseket (Id. Koran, csatazaj, honfoglalas, nagy elodok). Az Orhan szemelynev a Bursat 1326-ban elfoglalo oszman csapatok vezerenek nevere, a birodalom masodik uralkodojara, Orhan Beyre vagy mas neven Orhan Gazira utal. A Gumuflu helysegnev Orhan Bey edesapjanak, Osman Beynek sirhelyet jeloli, amelyet egy ezusttel diszitett epitmeny fed. Osman Bey vagy mas neven Osman Gazi tulajdonkeppen az elso, szuveren oszman uralkodo volt. O kezdte meg csapataival Bursa ostromat, befejeztet azonban nem erhette meg 1324-ben (egyes forrasok szerint 1326-ban) bekovetkezett halala miatt. A dicso bevonulas igy fiara, a font emlitett Orhan Beyre maradt1 . Tanpmar Osman Bey ezusttel boritott vegso nyughelyenek emlitese altal, kozvetetten, az Oszman Birodalom keletkezeset is belefoglalja versebe. Ezt a tenyt tamasztjak ala a szdvegkornyezetben fellelheto „ayna” (tiikdr), „fecir” (napkelte) kifejezesek, s maga a „gumu§” (eziist) szd is - ezek egyiittesen jelenitik meg a fenyesseg kepzetet, a feny sziileteset, tehat a birodalom letrejottenek kezdetet1 2 . 1 Bekesi B. Istvan, Torokorszag, Bp., Panorama, 1983, 272. 2 Dalar, Tuba, Ahmet Hamdi Tapmar 'in Bursa 'da Zaman tjiirinde Zaman ve Mekan Algisi, Akademik Incelemeler Dergisi, 2018, 13/2, 189. 3 Bekesi, z. m., 284-286. 4 Dalar, i. m., 190. A Muradiye komplexum egy kiilon epiiletegyiittes a varos nyugati feleben, amelyben talalhato mecset, egykori papnevelde (pihenoszobaval ellatva a vandordervisek reszere), sirboltok (tiirbek), szegenykonyha vagy kozkonyha (amelyben regen a szegenyeknek siitottek kenyeret), iskola es fiirdo3 . A versben „sabrin aci meyvasi“, vagyis a tiirelem keseru gyiimolcsekent jelenik meg ez a hely, s II. Murad szultan uralkodasanak idejere (XV. szazad) utal, arra az idoszakra, amikor a birodalom alapitasanak fenykora utan nehezsegekkel kellett megkiizdenie az oszman nepnek s vezetoinek4 . (II. Murad szultan idejeben egyebkent mar nem Bursa, hanem Drinapoly (mai neven Edirne) volt az Oszman Birodalom fovarosa, amelyet 1361-ben foglalt el I. Murad szultan, s emelt fovarosi rangra). A sorban kovetkezo tulajdonnev ismet egy szemelyt jelol. Niliifer Hatun (asszony) Orhan Beynek volt a felesege, es neve tavirozsat jelent. A vizzel koriilvett Bursa varos szimboluma is lehetne ezaltal a „niliifer”..., vagyis tavirozsa..., vagyis Niliifer Hatun..., vagyis az oszman uralkodok egy ik legregibb felmenoje. S termeszetesen a viz mint folytonossagot, ujjasziiletest es
