Irodalmi Szemle, 2021
2021/4 - ÁRTÉR - Fried István: Kassa irodalma - Az irodalmi Kassa Márai Sándor írásaiban (tanulmány)
En nemzetem! En draga nemzetem! Hat megfogott orokre az az atok: Hogy a magyar soha egyet ne ertsen, Hogy honfi honfitarsat tepje mindig? S hogy a ki egy fejjel koziiliink kimagaslik, Azt sarral hajigalja mind a tobbi? Muvesznep! Mit cselekszel? Diadalt Akarsz ma adni ellensegeinknek, Kik barbar hordanak csufolnak? Nezd! Karorommel legel a szeme Az idegennek, a ki nem szeret, Es annak, a ki megtagadta nemzetet... Monoldgj a vegen toret ragadj a meg Kazinczy, nem lesz „se vezere, se fia” az dnmagat meggyalazd nepnek. „De eltemet e torrel kioltom.” Mielott tovabb haladnek, kozlom, hogy itt mar Jokai kepzelete lepett mukodesbe, Kazinczy kapcsolata a tarsulattal atteteles volt, nem kozvetlen. A szinpadias „dngyilkossag”-ot eppen az intrikald szineszek akadalyozzak meg, kiket, akar a tobbieket Kazinczy eskiire kesztet: Eskiidjetek meg, hogy meg nem nyugosztok, Mig azt a celt, melyet kituztetek Gyozelmesen ti el nem eritek. Eskiidjetek, hogy minden aldozatban Es szenvedesben egyesiilni fogtok, Hogy ez a nemzet, keso szazadok Utan tisztelve mutogassa A tort vandorbotot, mely kezetekben Dicsosegnek utjat megmutatta. Mind Eskusziink, eskiisziink ra. Kozonseg (lenn mind feldllnak) Eskusziink! Hadd vessem kozbe, hogy Kazinczy e szinmuben elhangzd megnyilatkozasai legalabb annyira vonatkoztathatok az olykor (nem kevesszer) meddo parlamenti vitakban kimeriild partharcokra, az 1890-es ev esemenyeire, mint a valdban intrikalasokkal gyotort kezdeti magyar tarsulat viszo-
