Irodalmi Szemle, 2021
2021/4 - ÁRTÉR - Fried István: Kassa irodalma - Az irodalmi Kassa Márai Sándor írásaiban (tanulmány)
a kiegyenlitodes mellett emelt szot: „Nekem az emberiseg s Pest-Buda taja hazam.” Az utokor az elobbit halkabban, a leginkabb a forditoi mozgalom bemutatasakor emlegette, az utobbirol viszont feltetleniil, j61 hallhatoan szolt. Jokai is azok koze tartozott, akik Kazinczy magyarosodasert folytatott kuzdelmet allitottak a kozeppontba, lenyegeben - a korabban emlitett „eurdpaizald” irodalmi torekvest, nem eppen jogtalanul ennek vonzaskoreben lattattak. A Rab Rabyban azonban eldontetlen es eldonthetetlen, hogy a Becsbol, csaszari hivatalnokkent iigykodd Raby Matyasnak vagy a nemesi Magyarorszag kepviseloinek van-e tobb igazsaga. Mint ahogy az Es megis mozog a foldben szinten vitaznak a szereplok, a Kisfaludy Karolyrol, egy vonasat tekintve Katona Jozsefrol mintazott Jenoy Kalman es a josagos Jozsef nador (akit iddsebb korara Becsben der alte Rakdczinak, az dreg Rakdczinak csufoltak). Egy magyar szinhaz letesiteset, egy magyar (nyelvu) szintarsulat pesti lehetoseget kivanna az ifju Jenoy, a nemzeti tragedia, utobb vigjatekok szerzoje, mellyel „felebresztene” szazados almabol a magyarsagot. A nador ellene veti: ez ebredes veszelyeket rejt, hiszen nemcsak a magyarok ebrednenek fol, hanem valamennyi nep, amely Magyarorszagon honos, es igy a nemzeti ebredesek keresztezhetik egymast. Jokai ezt mar a nemzetisegi kiizdelmek kielesedesekor irta, meg mindig remenykedve a magyarorszagi hazafisag megteremtddeseben. Ezzel messze nines ellentetben, hogy a magyar szinjatszas erdekeben sikra szallo kevesek vallalkozasat ugy fogta fol, mint a magyarnyelvusegert, a magyar nyelvi muvelodesert, e muveltseg terjeszteseert folyamatosan es elszantan, onfelaldozassal es lemondassal vivott harcot, mely 1790-ben osszefonodott azzal a torekvessel, hogy megvaldsuljon egy kulturalis intezmenyrendszer, magyar sajto, konyvkiadas, a nemzeti konyvtar es muzeum alapitasa a XIX. szazad elso evtizedere huzodott at. A Pesten mukodd nemet szinjatszas 1812-re jutott aterseg legnagyobb koszinhazahoz, melynek iinnepelyes megnyitasara a nepszeru es a magyar tortenelmi targyu szinmuveket is iro August von Kotzebue-t kertek fol, aki Istvan kiralyrol szerkesztett ossze szinjatekot, viszont a kiserozene komponalasa Beethovenre bizatott. Ebben a kornyezetben a kiilonfele foglalkozasokbol magyar szinesznove, szinessze atvedlo szemelyek kiserleteztek a nezoknek az egyelore csak virtualisan letezo szinhazba (alkalmi termekbe, kesobb - Rondellaba) csalogatasaval, probaltak megnyerni azokat, akik szerint magyarnak nem vald a komediazas (Petofi: Egy estem otthon cimu verseben az edesapa ugy hiszi: a szinpadon ciganykereket produkal vandorszinesz fia, s ez nem nevezheto meg az 1840-es evekben sem teljesen extrem velemenynek), a minden szempontbol kezdo magyar szineszek nem vehettek fol egyelore a versenyt a szinhazi iizemet regebb ota mukodtetd, osztrak es nemet vendegeket felvonultato varosi nemet szinjatszassal. Viszont magyarul jatszottak, magyaritott darabokat adtak eld, tanusagot teve arrol, kidolgozhato a szinjatek a magyar nyelve, es elobb-utobb a magyar szinhaz melto vetelytarsa lesz
