Irodalmi Szemle, 2021

2021/4 - ÁRTÉR - Fried István: Kassa irodalma - Az irodalmi Kassa Márai Sándor írásaiban (tanulmány)

Varossal, a szellemi elet formakent megelt es funkcionalo polgarisaggal (Thomas Mann­­ra hivatkozva: LebensburgerlichkeitteY) volt ertelmezheto.”20 A Kazinczy-levelezes elso ket kotetebol kitetszhet, mint torekedett „nyugati” kapcsolatok kiepitesere, az erzekenyseg baratsag-kultuszat kihasznalva levelezessel belepni az altala forditott irok korebe, ezen keresztiil attorni a magyar irodalmat - nyelvi es mas okok miatt - a nyugattol elzaro ta­­jakon, reszeve tenni, az eurdpai (egyeldre nyelvi okok miatt: nemet) irodalmi tortenesek szamara ismerosse emelni elobb a maga forditoi munkassagat, majd fokozatosan azt is, ami a magyar irodalomban tortenik. A befogadas es a remelheto kdlcsonosseg akara­­sanak kettos terve mozgatja az 1780-as evek masodik feleben, majd 1790-1794 kozott Kazinczyt, a magyar irodalom „eurdpaizalasa”, egy kozos fogalomtar kialakitasa, illeto­­leg a magyar irodalom Europaba kiaramlasanak elokeszitese.21 Marai nem volt erzeket­­len a forditoi munkaval szemben. Egeszen fiatalon forditott nemetbol - jeles szerzoket, szindarabot, verseket, kesobb csak elvetve vallalkozott ilyen munkara (Anna Seghers egy regenyet ultette peldaul at). Az bizonyos, hogy Marai nem meruit el a Kazinczy-filoldgiaban (hiszen regenyiro volt es nem bolcsesz vegzettsegu tanar), viszont a Kazinczy-palya, a fiatalabb kori sza­­lonelet, a jakobinus mozgalomban valo reszvetel miatt elobb a halalos itelet, majd a ha­­tarozatlan ideig tarto (2387 napos) fogsag; a szabadulas utani viszaly a csaladdal, vegiil otthon letesitese a paranyi Szephalmon, mindekozben a kozvetlen es a kozvetett kassai jelenlet, az irodalom es az irodalmi elet szervezese, a kiizdelem az uj eleterzes adekvat megszolaltatasaert, az europaizalodas igenye: mind-mind annak a Vurosnak polgari magatartasat idezte, amely a Kazinczy-palyaemlekezetet a kassaisag szellemi horizontja felol szemlelte. Az a „modern”-seg, amelyet az utokor, a Kazinczy emlegette „maradek” ralatott, nem kevesbe jelent meg a Kazinczy-oneletrajz altal (is) sugallt elgondolasban, mely a Kassa-kepeskonyv fenykepeit megjelenitd Marai eloadasaban mondandoja hite­­lessegeiil villantja fol Kazinczy peldajat. A tobbi „kassai” szerzo sem felejtodik el, idds koraban Vergilius eposzat, az Aeneist a szerzetes-koltd Baroti Szabo David atiiltetese­­ben olvassa.22 Megis, Kazinczy kap kiemelkedo helyet Marai Pantheonjaban, mint ahogy nemcsak a sziildfdld jogan, hanem polgarisaga, kulturalitasa reven emeli fol Kassat min­­den mas varos foie. Jellegzetes megnyilatkozas 68 evesen: 2 0 Marai es Mann polgarisagfelfogasarol/eszmenyerol Fried Istvan, Ket polgar vallomasai, Tiszataj 73, 2019, 6, 67-87. 2 1 Errol reszletesen Uo, Kazinczy Ferenc irodalmi »kulpolitikajahoz« = Uo, »Addig repiilni, hoi csak feny lakik«: Egy Kazinczy-palyakep vazlata, A gyori Kazinczy Ferenc Gimnazium Az Iskolaert es az Anyanyelvert Alapftvanya, Gyor, 2020,43-68. 2 2 Marai Sandor, Naplo 1982-1989, sorozatszerk, Meszaros Tibor, Helikon, Budapest, 2018, 145: „A magyar hexameteren atzdrog a latin hexameter szigoru kovetkezetessege. Baroti Szabo nyelve eroteljesen adja vissza (vagy inkabb fogadja be) a latint, mint az ujabb, korunkbeli Aeneis-fordi­­tasok.” Nehany honappal elobb: 1770—1830 kozott irt magyar versek olvasasa, Kazinczy, Batsanyi, Baroti Szabo, a Kisfaludyak. Uo. 119.

Next

/
Oldalképek
Tartalom