Irodalmi Szemle, 2021
2021/4 - ÁRTÉR - Fried István: Kassa irodalma - Az irodalmi Kassa Márai Sándor írásaiban (tanulmány)
delest folvevo pincer osszjateka, egy atesztetizalt, az eteleket tekintve (Jokaira hivatkozva) idealista es realista tortenes, mint - ismet - szertartas. Hasonlokeppen a mu elejen Szindbadnak es felesegenek parbeszede, melynek soran Szindbad tanacsot ad a toltott kaposzta elkeszitesenek modjardl. Lola szobeli elbeszelese a nagymama levezenyelte csaladi ebed nyitanyarol" a tortenelembe nd. A Marai-hazaspar 1973-as becsi latogatasa szinten az etkezesi kultura onmagan tulemelkedo jelentoseget erositi.12 Marai Kolcseynek tulajdonitja a szolast: „Nyelveben el a nemzet.” Derus kommentarja: „ezt most, huszonot evi koplalas utan a becsi Naschmarkton oszinten atereztem, a nyelveben el, de nemcsak lingvisztikai ertelemben.” Egy masik megjegyzes: „Az etkezes Becsben nemzeti iigy, mint a zene. Es mindketto kituno, a zene is, a veres hurka is.” Egy hosszabb idezet szolgaljon osszegzesiil, hitelesseget tobbek kozott az kolcsonzi, hogy a nemzeti oncelusag imagoldgikus megalapozottsaga helyebe a (z etkezesi) kultura latszolag profan, valojaban a rituale igenye szerinti erteke lep, a nosztalgia egy olyan allamkepzodmenynek szol, melyet az egymasnak atadott, igy kozosse lett gasztrondmia tett, ha ugy tetszik, „nemzetek foldttive”.13 „ Az etkezes Becsben nemzeti hivatas, mint a zene. Kitunoen foznek es sokat esznek. Sehol nem beszelnek olyan sokat, olyan komolyan es meggydzodessel evesrol, etelek mindsegerol, jellegerol, mint Becsben. A „monarchia”, amelynek a nemet soha nem volt a valosagban kozos nyelve, a marhanyelvben el tovabb. Az eves itt tobb, mint taplalkozas, mas, mint a »gourmandise« - nemzeti becsvagy, tradiciotisztelet, szagok, izek, fozetek emleke, melyeket valamikor a monarchia konyhaiban paroltak... Egy becsi etlap olyan dokumentuma a monarchianak, mint a pragmatica szankcio.” A Kassa-kepeskonyv lapozgatasa kozben megelevenedik a szukebb otthon, mely a „szellemi” kultura kiilsd-targyiasult kereteit adja, de amely maga is kulturava lesz, elheto elette; tanuskodva a varosrendezesben ervenyesiilo, celszeruseget es szepsegeszmenyt egyarant sugarzo akaratrol, mely osszhangot teremt a munka, a realitas es a szep, az idealitas kozott. A civitas olyan harmoniat hoz letre, amely a letezes minden szegmenseben erzekelheto, a latvany arulkodik a varosiassag megszervezettsegerol, a tervezes-epites tudatossagarol, a pillanatrol, amikor a mestersegbdl muveszet lesz, es ez a muveszette lett urbanitas jelkepeivel hirdeti - Goethe szavaval elve - az allandosagot a valtozasban. 1 1 A Fold, fold!... -be Lola elbeszelese alapjan kertilt be a nagymama plasztikusan megjelenltett alakja, innen idezi Otvos Anna, Lola konyve, 33-38. 1 2 Marai, Naplo 1970-1973, 396-417. 1 3 Julia Danielczyk - Birgit Peter, Die Transnationale des Geschmacks. Wiener Kilche als »Archiv« von Identitatskonstruktion = Kulinarik und Kultur..., 69-82.
