Irodalmi Szemle, 2021

2021/4 - ÁRTÉR - Száz Pál: Jaroslav Hašek elbeszélései elé / HAŠEK

SZAZ PAL JAROSLAV HASEK ELBESZELESEI ELE Hasek, a nagy csavargo ifjukori elbeszeleseinek negy, magyar forditasban ezelott nem olvashato prozajat tartja kezeben az olvaso. A hianypotlo cimken kivul meg egyet raragaszthatunk az itt kovetkezdkre: hogy mind a negy szoveg a mai Szlovakia, az egykori Felso-Magyarorszag („Horni Uhry”) egy-egy videkehez kapcsolodik. Hasek szlovak temaju elbeszelesei az iro indulasat jeld­­lik ki, de az indulas itt a szo szoros es metaforikus ertelmeben egyarant igaz. Elso utazasaiban ugyanis elso utazasait dolgozta fel, a harom egymast koveto nyar (1900-1902) felvideki utazasait. Az elso kettot meg testverevel, Bohuslawal mint a kereskedelmi akademia diakja tette. Az elson a testverek a Kis-Karpatokon (Brezova pod Bradlom) atvagva Nagyszombaton, a Vag­­menten at Turdcszentmartonba tartottak szlovak baratjuk, Jan Culen javaslatara - a varosban alapitott, tevekeny szlovak kulturalis noegylet, a Zivena iinnepsegere. Majd tovabb delnek, a Fel­­so-Nyitra-videken atkelve folytattak utjukat. A masodik ut a Magas-Tatra Galicia, azaz Lengyel­­orszag feloli oldalan at, Nowy Targ es Zakopane felol vezetett Liptoszentmikldsra. Onnet Arva videket atszelve Selmecbanya es Korpona videket barangoltak be, majd a Kozep-Vagmentet. Az utra Viktor Janota, Ivan Porubsky, Milan Kulisek is elkiserte a Hasek-testvereket. A harmadikat azonban Jaroslav mar batyja es Culen nelkiil teszi meg, Janotaval, Kulisekkel es Porubskyval. Az ut itt is a Kozepsd-Vagmenten at az Alacsony-Tatraba, majd a Szepessegbe vezetett. A harmadik utazas mar nemcsak vandorut volt, de valdban koborlas, bolyongas, csavargas. Az akademia be­­fejeztevel Hasek ekkor mar nem szamithatott a testveri nemzet fiaival, a cseh diakokkal mindig baratsagos falusi lelkeszek es videki entellektiielek vendegszeretetere. A beszamolok tanulsaga alapjan pedig kulleme is inkabb csavargdra emlekeztetett. A csavargo, a „tulak” mint az iroi on­­reprezentacio alakja ekkor szuletik meg. Hogy az utvonalat nagyjabol rekonstrualni tudjak az eletrajzirok, nagyreszt annak koszon­­heto, hogy Jaroslav gyakran kiildott lapot nehany sorral unokahuganak, hogy a kepeslapgyujte­­menyet gazdagithassa. A tavirati stilus nehol lapos egyiigyuseggel informal az utazas allomasa­­irol, az utazok hogyleterol, am nehany megjegyzeseben mintha kajanul sejtetne a kalandokat, amelyek leirasara „sajnos” nem marad eleg hely. Hogy mifelek voltak ezek a kalandok, tenyleg csak sejtheto. Nehany elejtett reszletbol, vagy epp mendemondabdl, akarcsak a kesobbi utazasok es kalandozasok eseteben. Es eppigy altalanosithato, es a kesobbi utazasokrol es csavargasok­­rol is elmondhato, hogy Hasek sok elbeszelesehez, karcolatahoz, riportjahoz, humoreszkjehez hasznalta fel uti elmenyeit - jellemzo modon konfabulacioval taltositva meg oket. Utirajzot so­­sem irt. Am koborlasainak esemenyei altal inspiralt anekdotikus elbeszeleseiben sosem puszta kulisszakkent hasznalja a tajat. Hiteles ugyan, de eleg szukszavu es disztelen a tajleiras e szovege­­iben, igazan ritka az olyan tobzodas a tajban, mint a Barany zsincsicaban eseteben. A Hasek-ku-

Next

/
Oldalképek
Tartalom