Irodalmi Szemle, 2021
2021/3 - ERDÉLYI METAMODERN - Csehy Zoltán: A marsi naplemente kékje. Székely Örs: Ostinato című kötetéről (kritika) / ERDÉLYI METAMODERN
sokban is: „szerveim simogatasat fak masoljak, szinek kesnek”. A vers azulejokra hasad, melyeket kiilonfele modon helyezhetiink el a kepzelt falon, sorozatokka allnak ossze, illetve a kiilonfele motivikus „kijaratoknak” koszonhetden maga a periferia valik kerdesesse, s a latvany elmozditasa koltoi feladatta es metodussa lesz („csak a fokusz tartja a csempeket, ha a periferia elszabadult”). A zart kertek sorozat elso darabjaban egy Holderlin-babu bukkan fel, mely a romantika kepzelt vagy valds, tovabbepitheto vagy lerombolhato romkertjeben lebeg. A motorikus, elementaris hajtderd itt a teboly romantikajaval szembeszegiilo ket eclogaparodiaban (tetlen ecloga, zart kertek) liikteto hexameterek ostinatoja. A kisciklus a fuga egy szabalytalansagokban oldodo variansa lehetne: tapinthato benne, akarcsak a fugaban a kontraszubjektum ostinatoja. Az implantatumok, alluziok, katalogusakrobatika mind-mind szamtalan energiaforrast aktivalnak ezekben a versekben. Radnoti mufajmegujito gesztusait es tragediajat idezi meg pl. ez a fikcionalitast hangsulyozo, a verseles tettelenseget felvallalni latszo szakasz: „nincsenek itt mar orok, a lager jatszadozas csak”. A befele „tagulo tajak” alapvetoen szabjak at a kertek eredeti jelentestartalmait, dimenzioit, metaforakrealo erejet. A sorozat legjobb verse a Zeneiskola Brassoban, mely a sokszoros otthontalansag, a lekottazhatatlansag es a lejatszhatatlansag kepzeteihez tarsitja az identitaspartiturakat. A tanarno szemiiveget rajzol a vonalkozokbe, ha a diak elveti a hangot. A diak eleve elveti a hangot, hiszen olyan retorikai anomaliak szoritasaban nd fel, melyek felismerese sokkolo hatasu, am egy ido utan „termeszetes”. A massagnak, az idegensegnek, a kisebbsegi letnek ugyanis a legtobb esetben nines pedagogiaja, csak szamonkerese, illetve tehetetlensegi energiaja: „nyaraltunk kiilfoldon, aminek magyarorszag volt a neve”, „a zenenek a nyelve a roman, ahogy a fekvotamaszoknak is”. A sotet, tiszta cikluscimmel kiemelt parvers epp az onazonossag, a masikban meglatott en es az identifikalhato te kerdeseit targyalja: „allj ossze vonalakbol”. Utalas ez az en-megalkotasra es testkonstrualasra is, de a kottavonalakra is, melyek koziil kicseng a szorongas dallama. A sivatag triptichon a pazarlas verse: a tekozlo, vegetativ gazdagsage, az ostinatok homokszemeie, a valtozekony homok, az illekony ho es a szabalyosan sorjazo napok zenei strukturakka allnak ossze, s fuzeres intenzitasuk a letezes szerializmusahoz keresnek varialhato sorokat. A fraktalok lenyegeben az azulejok onhasonlosagi alakzatainak tudomanyos, geometriai megfeleloi. Az arbor angyala nemesak Rilke elegiajabol kertrl ide, hanem a Moreschi-vers hangeffektusat is megidezi. A contrapunctus Bach A fuga muveszete cimu variacios ciklusat hozza jatekba, a cim maga is bachi: az elso tizenharom fugat idezi meg (plusz a befejezetlen XIV.-et), melyek a tiikorforditasos jatekoktol az ellenfugak tarhazaig, a vegteleni.il egyszerii szerkezettol a tdbbszolamu es
